Mi állhat a bolygónk metánszintjének növekedése mögött, amit eddig nem vettünk észre

Mi állhat a bolygónk metánszintjének növekedése mögött, amit eddig nem vettünk észre
Az elmúlt években egyre égetőbbé vált a kérdés: pontosan milyen folyamatok okozzák a légköri metán – az egyik legerősebb üvegházhatású gáz – mennyiségének drasztikus növekedését? A metán körülbelül kétharmadáért főként mikrobák, az úgynevezett metanogének felelősek. Ezek az élőlények oxigénmentes környezetben – például lápokban, rizsföldeken, szemétlerakókban vagy tehenek emésztőrendszerében – működnek, és anyagcseréjük során jelentős mennyiségű metánt bocsátanak ki. Érdemes kiemelni, hogy bár a szén-dioxid forrásainak nyomon követése ma már precíz, a metán eredetének pontos meghatározása továbbra is rendkívül nehéz feladat.

Az izotópos ujjlenyomatok jelentősége

A kutatók hagyományosan a metán molekuláiban található szén- és hidrogénizotópok arányát elemzik, hogy a különböző környezeti forrásokat elkülöníthessék egymástól. Ezeket izotópos ujjlenyomatoknak nevezik, mivel az eltérő anyagcseréjű metanogének más-más arányban építenek be például szén-13-at vagy deutériumot a keletkező metánba. Az elmúlt hetven év kutatásai bebizonyították, hogy az olajmezők földgáza, a tehénbélben vagy akár mélytengeri üledékekben élő mikrobák metánja izotóposan jól megkülönböztethető. Azonban ezek a laboratóriumban tökéletesen megfigyelhető izotópos eltérések a valós, bonyolultabb környezetben gyakran elmosódnak.

A CRISPR-technológia új távlatokat nyit

A Kaliforniai Berkeley Egyetem kutatócsoportja, köztük Jonathan Gropp posztdoktor, Dipti Nayak molekuláris biológus és Daniel Stolper geokémikus, a legmodernebb génszerkesztő eszközzel, a CRISPR-rel avatkozott be a metántermelő folyamatokba. A Methanosarcina acetivorans nevű metanogénben célzottan csökkentették a metánképződés kulcsenzimje, a metil-koenzim M reduktáz (MCR) mennyiségét.

Ez arra utal, hogy a laboratóriumban jól ismert izotópos mintázatokat a valós környezetben a mikroorganizmusok eltérő mértékű enzimaktivitása – például éhezéskor vagy környezeti stressz hatására – jelentősen módosíthatja. Ez a felismerés alapjaiban változtatja meg azt, ahogy a metán eredetére utaló izotópos adatokat értelmezzük a különböző környezetekből.

Mire „tanítanak” minket az enzimek?

A kísérletek során kiderült, hogy amikor a metanogének „éheznek” – vagyis csökken az MCR enzim koncentrációja –, a sejtek más enzimjeik működését is jelentősen áthangolják. Ez azzal jár, hogy a metántermelés drasztikusan lelassul, a biokémiai reakciók pedig oda-vissza zajlanak. Ilyenkor a víz hidrogénjei is nagyobb arányban épülnek be a metánba, vagyis a keletkező gáz hidrogénizotóp-összetétele sokkal inkább tükrözi a környezet vizét, mint a tápanyagok eredeti izotópösszetételét.

Ez gyökeresen ellentmond a korábbi feltevéseknek, amelyek szerint például az ecetet (acetátot) vagy metanolt fogyasztó mikrobák által termelt metán hidrogénje kizárólag a tápanyagból származik. A mostani eredmények szerint azonban a környezetbe jutó metán izotóp-összetétele jelentősen módosulhat attól függően, hogyan reagálnak a metanogének a környezeti feltételekre.


Új fény vetül a metánkibocsátás forrásaira

Érdemes kiemelni, hogy amennyiben a természetben is gyakori az az izotópcsere, amit a CRISPR-rel manipulált enzimek mutattak, akkor valószínűleg alulbecsültük az acetátot fogyasztó mikrobák szerepét a globális metánkibocsátásban. Ezek akár jóval nagyobb mértékben is hozzájárulhatnak a légköri metánhoz, mint eddig feltételeztük, ami jelentős hatással lehet a kibocsátáscsökkentési stratégiákra.

Így arra következtethetünk, hogy a mikroorganizmusok génexpressziója és enzimaktivitása is befolyásolja azt a látszólag egyszerű kérdést, hogyan határozhatjuk meg egy adott helyszín metánkibocsátásának eredetét izotópos mérésekkel.

A mesterséges intelligencia és genetikai kutatások jövője a metáncsökkentésben

A CRISPR alkalmazása nemcsak áttörést hozott a metántermelés izotópos vizsgálatában, hanem olyan új eszközt is adott a kutatók kezébe, amellyel más enzimhálózatokban is részletesen feltérképezhetők a biokémiai és izotópos folyamatok – akár mesterséges intelligencia rendszerek segítségével.

Dipti Nayak azt is hangsúlyozta, hogy ha mesterségesen tudjuk csökkenteni a metánképző enzim mennyiségét a metanogénekben, akkor a gázképződés gátlásán túl ezek a mikrobák más, hasznosabb termékek előállítására is alkalmasak lehetnek – így egyszerre csökkenthetjük a káros kibocsátásokat és fejleszthetünk fenntartható biotechnológiákat.

A felfedezés széles körben hasznosítható, például a rizsföldi, mocsári vagy szarvasmarha-eredetű metánkibocsátás pontosabb nyomon követésében, illetve a biogáz előállításának optimalizálásában is. Remélhető, hogy a gének és enzimek irányításának ilyen mértékű feltérképezése végső soron hatékonyabb klímavédelmi eszközöket eredményezhet.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján

  • Te hogyan döntnéd el, mennyire etikus belenyúlni a mikrobák genetikai állományába?
  • Szerinted hol húzódik a határ a tudományos kíváncsiság és a környezeti felelősség között?
  • Mit tennél, ha rád bíznák annak eldöntését, hogy milyen mértékben alkalmazhatjuk a CRISPR-technológiát a természetes folyamatok befolyásolására?


Legfrissebb posztok

MA 13:33

Az önvezető autók San Franciscóban a macskákat is veszélyeztetik

A San Franciscó-i Mission negyed közösségét megrázta, hogy egy népszerű bolti macska, Kit Kat életét vesztette, amikor egy Waymo önvezető taxi elütötte október 27-én este...

MA 13:17

Az első Rivian-spinoff e-bike drága – de mire képes?

🚲 A Rivian elektromos járműgyártó egyik volt fejlesztőinek új cége, az Also bemutatta első saját e-bike-ját, a TM-B-t, amelynek alapmodellje várhatóan 1,25 millió forinttól (3 500 USD) indul...

MA 13:01

Az utolsó független zeneblog lázadása a mesterséges intelligencia ellen

🎶 Ha valaki indie rock-rajongó, biztosan ismeri a Stereogum nevét, amely már több mint húsz éve számít meghatározó zenei oldalnak...

MA 12:17

Az Amazon műholdas netje nevet váltott, az árak elszálltak

Az Amazon műholdas internethálózata mostantól egyszerűen Leo néven fut, ezzel véget ért a korábbi Project Kuiper időszak...

MA 12:01

Az Apple felborítja az iPhone-menetrendet: jön az iPhone Air?

Az Apple 2027 márciusára időzítheti az új iPhone Air megjelenését, amelyet rögtön az iPhone 18 és az iPhone 18e is követhet...

MA 11:49

Az új kriptokrach: elolvadt a Bitcoin idei nyeresége

Kevesebb mint másfél hónappal azután, hogy új történelmi rekordot döntött, a Bitcoin teljesen lenullázta idei 30%-os nyereségét...

MA 11:34

Az önéletrajz titka, amitől azonnal behívnak interjúra

📌 Különösen igaz ez akkor, ha egy jó önéletrajz egész karriert indíthat el, miközben egy átláthatatlan, rosszul szerkesztett dokumentum azonnal elveszítheti a döntéshozók figyelmét...

MA 11:17

Az űr az adatközpontok következő nagy dobása?

A technológiai nagyágyúk egyre komolyabban foglalkoznak azzal, hogy adatközpontokat építsenek a világűrben...

MA 10:58

Az elektronok vadonatúj állapota átírhatja a kvantumtechnológia szabályait

Az elektromosság mindennapjaink hajtóereje: autók, telefonok, számítógépek és szinte minden modern eszköz működésének alapja...

MA 10:41

Az afrikai pingvineket a halászat a kihalás szélére sodorja

🐧 Az afrikai pingvinek (Spheniscus demersus) drámai mértékben kiszorulnak természetes élőhelyeikről, mivel évről évre egyre erősebben versengenek a kereskedelmi halászhajókkal az élelemért...

MA 10:34

A hawaii gömbölyűfejű delfinek megőrülnek a tintahalért

A hawaii vizekben élő rövidszárnyú gömbölyűfejű delfinek (Globicephala macrorhynchus) hatalmas mennyiségű tintahalat fogyasztanak...

MA 10:26

A Princeton új kvantumchipje felforgatja a piacot

A Princeton Egyetem mérnökei háromszor stabilabb szupravezető qubitet alkottak, mint bármely korábbi típus, ezzel jelentősen közelebb hozva a valóban működőképes, megbízható kvantumszámítógépek korszakát...

MA 09:59

Az Intel elkaszálta a zászlóshajó Xeon szerverprocesszorokat

🛠 Megemlíthető továbbá, hogy az adatközponti piac rohamosan változik: az utóbbi hetekben az Intel új vezetés alatt alaposan átvizsgálta szerverprocesszor-útitervét, amely végül komoly irányváltáshoz vezetett...

MA 09:41

Az elektromos autók akkumulátorai áttörés előtt: itt az új korszak

Az LFP (lítium-vas-foszfát) akkumulátorok terjedése új lendületet kapott, miután 2022-ben lejártak a legfontosabb szabadalmak az alapkémiára...

MA 09:34

Az olasz fonalóriás is bedőlt: napvilágra kerültek a sztárdivat titkai

Fulgar, a H&M, az Adidas, a Wolford és a Calzedonia szintetikus fonalbeszállítója kénytelen elismerni, hogy zsarolóvírus-támadás érte, amelyet a hírhedt RansomHouse-csoporthoz kötnek...

MA 09:17

A mikrobák okos koktéljai átírják a növényvédelem szabályait

A Kínai Tudományos Akadémia kutatói áttörő módszert fejlesztettek ki, amellyel mesterségesen összeállított, jótékony mikrobaközösségekkel jelentősen javítható a növények egészsége, és elnyomhatók a talajeredetű betegségek...

MA 09:02

Az Android-appok zabálják az akkut? Érkezik a Google-riasztás!

Az okostelefon-felhasználók örülhetnek: a Google bejelentette, hogy a Play Áruházban hamarosan külön megjelölést kapnak azok az Android-alkalmazások, amelyek túlzott háttértevékenységükkel rengeteg akkumulátort fogyasztanak...

MA 08:25

Az Ozempic-láz ára: amiről eddig nem beszéltünk

💸 Megemlíthető továbbá, hogy a legújabb GLP-1 gyógyszerek, mint az Ozempic, a Wegovy és a Mounjaro nagymértékű fogyást ígérnek, de most olyan rizikók kerültek előtérbe, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak...

MA 08:19

Az emberszabásúak észjárása: Tényleg majdnem olyan okosak, mint mi?

🐒 A racionalitást évezredek óta az ember kizárólagos jellemzőjének tartották. Már Arisztotelész is azt állította, hogy az emberek abban különböznek az állatoktól, hogy képesek bizonyítékok alapján átgondolni, sőt felülbírálni saját nézeteiket...