Mi állhat a bolygónk metánszintjének növekedése mögött, amit eddig nem vettünk észre

Mi állhat a bolygónk metánszintjének növekedése mögött, amit eddig nem vettünk észre
Az elmúlt években egyre égetőbbé vált a kérdés: pontosan milyen folyamatok okozzák a légköri metán – az egyik legerősebb üvegházhatású gáz – mennyiségének drasztikus növekedését? A metán körülbelül kétharmadáért főként mikrobák, az úgynevezett metanogének felelősek. Ezek az élőlények oxigénmentes környezetben – például lápokban, rizsföldeken, szemétlerakókban vagy tehenek emésztőrendszerében – működnek, és anyagcseréjük során jelentős mennyiségű metánt bocsátanak ki. Érdemes kiemelni, hogy bár a szén-dioxid forrásainak nyomon követése ma már precíz, a metán eredetének pontos meghatározása továbbra is rendkívül nehéz feladat.

Az izotópos ujjlenyomatok jelentősége

A kutatók hagyományosan a metán molekuláiban található szén- és hidrogénizotópok arányát elemzik, hogy a különböző környezeti forrásokat elkülöníthessék egymástól. Ezeket izotópos ujjlenyomatoknak nevezik, mivel az eltérő anyagcseréjű metanogének más-más arányban építenek be például szén-13-at vagy deutériumot a keletkező metánba. Az elmúlt hetven év kutatásai bebizonyították, hogy az olajmezők földgáza, a tehénbélben vagy akár mélytengeri üledékekben élő mikrobák metánja izotóposan jól megkülönböztethető. Azonban ezek a laboratóriumban tökéletesen megfigyelhető izotópos eltérések a valós, bonyolultabb környezetben gyakran elmosódnak.

A CRISPR-technológia új távlatokat nyit

A Kaliforniai Berkeley Egyetem kutatócsoportja, köztük Jonathan Gropp posztdoktor, Dipti Nayak molekuláris biológus és Daniel Stolper geokémikus, a legmodernebb génszerkesztő eszközzel, a CRISPR-rel avatkozott be a metántermelő folyamatokba. A Methanosarcina acetivorans nevű metanogénben célzottan csökkentették a metánképződés kulcsenzimje, a metil-koenzim M reduktáz (MCR) mennyiségét.

Ez arra utal, hogy a laboratóriumban jól ismert izotópos mintázatokat a valós környezetben a mikroorganizmusok eltérő mértékű enzimaktivitása – például éhezéskor vagy környezeti stressz hatására – jelentősen módosíthatja. Ez a felismerés alapjaiban változtatja meg azt, ahogy a metán eredetére utaló izotópos adatokat értelmezzük a különböző környezetekből.

Mire „tanítanak” minket az enzimek?

A kísérletek során kiderült, hogy amikor a metanogének „éheznek” – vagyis csökken az MCR enzim koncentrációja –, a sejtek más enzimjeik működését is jelentősen áthangolják. Ez azzal jár, hogy a metántermelés drasztikusan lelassul, a biokémiai reakciók pedig oda-vissza zajlanak. Ilyenkor a víz hidrogénjei is nagyobb arányban épülnek be a metánba, vagyis a keletkező gáz hidrogénizotóp-összetétele sokkal inkább tükrözi a környezet vizét, mint a tápanyagok eredeti izotópösszetételét.

Ez gyökeresen ellentmond a korábbi feltevéseknek, amelyek szerint például az ecetet (acetátot) vagy metanolt fogyasztó mikrobák által termelt metán hidrogénje kizárólag a tápanyagból származik. A mostani eredmények szerint azonban a környezetbe jutó metán izotóp-összetétele jelentősen módosulhat attól függően, hogyan reagálnak a metanogének a környezeti feltételekre.


Új fény vetül a metánkibocsátás forrásaira

Érdemes kiemelni, hogy amennyiben a természetben is gyakori az az izotópcsere, amit a CRISPR-rel manipulált enzimek mutattak, akkor valószínűleg alulbecsültük az acetátot fogyasztó mikrobák szerepét a globális metánkibocsátásban. Ezek akár jóval nagyobb mértékben is hozzájárulhatnak a légköri metánhoz, mint eddig feltételeztük, ami jelentős hatással lehet a kibocsátáscsökkentési stratégiákra.

Így arra következtethetünk, hogy a mikroorganizmusok génexpressziója és enzimaktivitása is befolyásolja azt a látszólag egyszerű kérdést, hogyan határozhatjuk meg egy adott helyszín metánkibocsátásának eredetét izotópos mérésekkel.

A mesterséges intelligencia és genetikai kutatások jövője a metáncsökkentésben

A CRISPR alkalmazása nemcsak áttörést hozott a metántermelés izotópos vizsgálatában, hanem olyan új eszközt is adott a kutatók kezébe, amellyel más enzimhálózatokban is részletesen feltérképezhetők a biokémiai és izotópos folyamatok – akár mesterséges intelligencia rendszerek segítségével.

Dipti Nayak azt is hangsúlyozta, hogy ha mesterségesen tudjuk csökkenteni a metánképző enzim mennyiségét a metanogénekben, akkor a gázképződés gátlásán túl ezek a mikrobák más, hasznosabb termékek előállítására is alkalmasak lehetnek – így egyszerre csökkenthetjük a káros kibocsátásokat és fejleszthetünk fenntartható biotechnológiákat.

A felfedezés széles körben hasznosítható, például a rizsföldi, mocsári vagy szarvasmarha-eredetű metánkibocsátás pontosabb nyomon követésében, illetve a biogáz előállításának optimalizálásában is. Remélhető, hogy a gének és enzimek irányításának ilyen mértékű feltérképezése végső soron hatékonyabb klímavédelmi eszközöket eredményezhet.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján

  • Te hogyan döntnéd el, mennyire etikus belenyúlni a mikrobák genetikai állományába?
  • Szerinted hol húzódik a határ a tudományos kíváncsiság és a környezeti felelősség között?
  • Mit tennél, ha rád bíznák annak eldöntését, hogy milyen mértékben alkalmazhatjuk a CRISPR-technológiát a természetes folyamatok befolyásolására?



Legfrissebb posztok

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni
MA 00:00

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni

🌍 Különösen fontos hangsúlyozni, hogy amikor Kína klímacélokat tűz ki, arra a világnak érdemes odafigyelnie. A pekingi vezetés ugyanis általában csak olyasmit ígér meg, amit valóban szándékában áll teljesíteni,...

csütörtök 23:30

Az MI-vezérelt műholdas net mostantól mindenhol elérhető

A T-Mobile T-Satellite szolgáltatása, amely a Starlink műholdakat használja, már nemcsak SMS-ekhez működik, hanem több alkalmazást is támogat. Mostantól például az AllTrails, az AccuWeather, az X (korábban Twitter),...

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján
csütörtök 23:02

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján

🚀 A Szaturnusz jeges holdja, az Enceladus ismét felkeltette a tudósok figyelmét, köszönhetően a Cassini űrszonda adatainak friss elemzéséhez. A felszín alatt rejtőző óceánból feltörő jégszemcsékben szokatlanul összetett szerves...

csütörtök 22:58

Az MI tuning új korszaka: bárki finomhangolhatja a gépi tanulást

A Thinking Machines Lab, amelyet az OpenAI egykori vezéralakjai, köztük Mira Murati alapítottak, első termékével robban be az MI világába. Az újdonság neve Tinker, és célja, hogy kutatók,...

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet
csütörtök 22:01

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet

⚠ A Red Hat OpenShift AI szolgáltatásában súlyos, 9,9-es veszélyességű sebezhetőséget fedeztek fel, amely lehetőséget ad távoli támadóknak arra, hogy minimális jogosultsággal is átvegyék az egész platform irányítását. Ez...

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat
csütörtök 21:59

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat

🤖 A Yale Egyetem közgazdászai alaposan megvizsgálták, mi történt az amerikai munkaerőpiacon azóta, hogy 2022 novemberében megjelent a ChatGPT és a többi generatív MI-rendszer. Megnyugtató következtetésük szerint az MI-forradalom...

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek
csütörtök 21:30

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek

Az Apple jelentősen felgyorsította az okosszemüvegek fejlesztését, miközben félretette a régóta tervezett, könnyebb Vision Pro headset elkészítését. A cég legalább kétféle szemüvegen dolgozik: az egyik egy kijelző nélküli...

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel
csütörtök 21:02

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel

Az őszi nagy vásárlási láz még el sem kezdődött, de a robotporszívók piacán már most komoly akciókba futhat bele az, aki előre gondolkodik. Idén az olyan ismert gyártók,...

csütörtök 21:01

A szaturnuszi hold izgalmas titka: újabb jelek az élet lehetőségére

Enceladus, a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került. A Cassini űrszonda (Cassini) 2017-ben befejeződött küldetése során fedezte fel, hogy a hold déli pólusán hatalmas...