Ki lehetett az első, aki igazán eljutott Amerikába?

Ki lehetett az első, aki igazán eljutott Amerikába?
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Amerika felfedezője nem feltétlenül Kolumbusz Kristóf volt. Mire Kolumbusz 1492-ben partot ért, az őslakos amerikaiak már évezredek óta ott éltek, és a vikingek is nagyjából ötszáz évvel korábban meglátogatták a kontinenst. Bár Kolumbuszt gyakran az „újvilág” felfedezőjének tartják, a történelmi tények mást mutatnak.

Az első emberek Amerikában

Az amerikai kontinens első lakói Ázsiából érkeztek, valószínűleg a Bering-szoroson át, gyalogosan vagy tengeri úton vándorolva. A pontos időpont vitatott, de Új-Mexikóban, a White Sands Nemzeti Parkban talált, 21-23 ezer éves lábnyomok arra utalnak, hogy már a legutóbbi jégkorszakban is éltek ott emberek. Ez az időszak 26 500-tól 19 000 évig tartott, amikor Észak-Amerika jelentős része gleccserek alatt volt.

Egyes, vitatott kutatások még korábbra teszik az első emberek érkezését: például egy mexikói barlangban több mint 30 ezer éves kőeszközöket találtak, de ezek eredete bizonytalan. Egy 2017-es tanulmány szerint mastodoncsontokon akár 130 ezer éves emberi beavatkozás nyomai is felfedezhetők, de ezt sokan kétségbe vonják, mondván, természetes folyamatok vagy állatok is okozhatták a sérüléseket.

Vikingek nyomában

A vikingek a 11. században érték el Észak-Amerikát, mintegy fél évezreddel Kolumbusz előtt, sőt Newfoundland északi csücskénél, L’Anse aux Meadows-ban telepet is alapítottak. Bár pontosan nem tudni, melyik viking jutott el először a kontinensre, izlandi sagák alapján Bjarni Herjólffsson lehetett az első, aki a 10. század végén viharban észrevette az új partokat, de nem szállt partra. A Grönlandiak sagája (Greenlanders’ Saga) viszont Leif Eriksson-nak tulajdonítja az első tényleges partraszállást és utakat.

A norvég telepek nem maradtak fenn: a vikingek rendszerint ellenséges viszonyban voltak az őslakos amerikaiakkal, és számbeli hátrányban is voltak, ezért rövid idő után elhagyták a területet.

Polinéziai útkeresők?

Az sem zárható ki, hogy polinéz hajósok is jártak Amerikában Kolumbusz előtt. Egy 2020-as kutatás szerint mintegy 800 évvel ezelőtt, valahol a mai Kolumbia területéről származó őslakosok és polinézek keveredhettek. Az azonban nem teljesen világos, hogy ki hajózott el a másikhoz. A polinéz szigeteken megtalált amerikai eredetű édesburgonya tovább növeli a rejtélyt: 2023-ban bebizonyították, hogy a Mocha-szigeten élők ezer éve dél-amerikai növényeket fogyasztottak.


Kolumbusz Kristóf szerepe

Kolumbusz jól ismert útjai során folyamatosan azt próbálta bizonyítani, hogy Ázsiába érkezett, és nem egy új kontinens felfedezője lett. Ennek anyagi oka is volt: Spanyolország csak akkor biztosított számára pénzt, ha be tudta bizonyítani, hogy új kereskedelmi útvonalat talált Ázsiába. Élete későbbi szakaszában néha már Amerikára is úgy utalt, mint egyfajta „paradicsomra”, amit az európaiak számára feltárt.

Összességében elmondható, hogy Amerika felfedezését nehéz egyetlen személyhez kötni. Az őslakosok, a vikingek és esetleg polinéz hajósok mind jóval Kolumbusz előtt érkeztek az Újvilágba (New World), de az ő útjainak globális következményei máig meghatározzák a kontinens sorsát.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

  • Te hogyan döntöttél volna, ha Kolumbusz helyében vagy és tudod, hogy nem biztosan Ázsiába érkezel?
  • Szerinted mennyire helyes, hogy egyetlen emberhez kötik egy kontinens "felfedezését"?
  • Jogosnak érzed, ha valaki magának tulajdonítja egy új terület felkutatását, miközben már élnek ott emberek?



Legfrissebb posztok

Dél-Korea digitális álma rémálommá lett a kibertámadások miatt
MA 22:02

Dél-Korea digitális álma rémálommá lett a kibertámadások miatt

🖥 Dél-Korea a világ egyik digitális nagyhatalma, ahol villámgyors internet, szinte teljes lefedettség és olyan technológiai óriások működnek, mint a Hyundai, az LG vagy a Samsung. Ez azonban egyre...

Az Univerzum határai: Edwin Hubble forradalmi felfedezése
MA 21:59

Az Univerzum határai: Edwin Hubble forradalmi felfedezése

🔬 1923. október 5-én éjjel Edwin Hubble egy különös, folyamatosan változó fényességű csillagot fedezett fel. Az M31-V1 névre keresztelt objektum jelentősége messze túlmutatott a Tejútrendszer határain, és teljesen új...

Mélytengeri bányászat miatt veszélybe kerülnek a cápák és a szellemcápák
MA 21:01

Mélytengeri bányászat miatt veszélybe kerülnek a cápák és a szellemcápák

🐟 A cápáktól a rájáig, sőt a titokzatos szellemcápákig harminc halfaj jövője került veszélybe az emberiség legújabb mélytengeri törekvései miatt. Friss kutatások szerint a tervezett mélytengeri bányászat olyan területeket...

Az MI már lelki segélyt is szeretne nyújtani
MA 20:00

Az MI már lelki segélyt is szeretne nyújtani

💬 Az OpenAI újabb frissítést adott ki a ChatGPT-hez, hogy a mesterséges intelligencia most már valódi érzelmi támogatást is nyújtson, ne csak gyakorlati tanácsokat adjon. A sokak szerint túl...

MA 19:58

Az MI mérgező fehérjetervezése: ki tudja megállítani?

A DNS-szintézissel foglalkozó cégek ma már bio-biztonsági szoftvereket alkalmaznak, hogy kiszűrjék a káros, például méreganyagot vagy kórokozórészecskét kódoló fehérjéket. Ennek ellenére a legújabb kutatásban az MI által tervezett...

Az egydolláros Trump-érme: Amerika születésnapi ajándéka?
MA 19:30

Az egydolláros Trump-érme: Amerika születésnapi ajándéka?

Az amerikai Pénzügyminisztérium egy új, Trump arcképével díszített 1 dolláros emlékérme kibocsátását fontolgatja az Egyesült Államok 250. születésnapja alkalmából. Az érmén Trump profilja látható, mellette az IN GOD...

Az avokádó gyorsan megbarnul, ez a titka
MA 19:02

Az avokádó gyorsan megbarnul, ez a titka

Az avokádó híres arról, hogy rendkívül gyorsan változik élénkzöldből kellemetlenül barna árnyalattá, amint felvágjuk. A háttérben egy természetes kémiai folyamat áll, amit a levegő még tovább gyorsít. Amikor...

Magyar diákok szoftverei már geostacionárius műholdakon működnek
MA 18:59

Magyar diákok szoftverei már geostacionárius műholdakon működnek

🚀 2025. október 4. Két diák útja a világűrig A Pittsburghi Egyetem (University of Pittsburgh) két számítástechnika szakos diákja, Dikchhya és Nischal Kharel nem mindennapi kihívásokkal találkozott: alkalmazásokat fejlesztettek,...

Meglepő fehérjét fedeztek fel az agyban, ami leállítja az éhséget
MA 18:30

Meglepő fehérjét fedeztek fel az agyban, ami leállítja az éhséget

Tudósoknak sikerült azonosítaniuk egy olyan fehérjét, amely kulcsfontosságú szerepet játszik az agyban az éhségérzet szabályozásában, és ezzel forradalmasíthatja az elhízás elleni küzdelmet. Az MRAP2 nevű fehérje ugyanis segíti,...