A hangszimbolika ereje
Nem elhanyagolható tényező, hogy ennek leghíresebb példája a bouba/kiki-hatás, ahol a „bouba” szót ösztönösen lekerekített, míg a „kiki”-t szúrós formákhoz kapcsoljuk. Bár még nem tisztázott, miért történik mindez, a pszichológusok szerint a szó kiejtése, a száj mozgása vagy a hangzás közvetlenül idéz fel bizonyos formákat, tulajdonságokat. Ez a kapcsolat a nevekre is igaz: a Bob „gömbölyűbb”, míg a Kirk „szúrósabb” alakot sugall, még ha valójában a személyiségről semmit sem tudunk. Sima, lágy nevűek – például Liam vagy Noelle – empatikusabbnak, érzelmesebbnek tűnnek, a „szúrós” hangzásúak – mint Tate vagy Krista – inkább extrovertáltaknak. Ennek ellenére a valóságban az ezerfős kutatásban ilyen összefüggést nem találtak: vagyis egy Liam nem feltétlenül kedvesebb, mint egy Tate. Mégis, a név hangzása alapján ösztönösen torzítunk.
Hogyan befolyásolja mindez az álláskeresést?
Az álláspályázatoknál gyakran előszűrés csak egy név alapján történik, főleg, ha az önéletrajz első pillantásra nem nyújt elég információt. Már régóta ismert, hogy egy név társadalmi és etnikai jelzése döntő lehet a visszahívásnál. Most azonban újabb tényezőre derült fény: a név hangzása is torzító lehet. A kísérletben olyan álláshirdetéseket készítettek, amelyek kifejezetten egy-egy személyiségtípusra – például őszinteségre, érzelmességre, extrovertáltságra, kedvességre, szervezettségre, nyitottságra – fókuszáltak. A résztvevők minden esetben két nevet kaptak: az egyikben lágy, folyékony (pl. l, m, n), a másikban pattogó (p, t, k) mássalhangzók szerepeltek (pl. Liam vs. Tate). A lágy hangzású nevek jelentős előnyt élveztek, például érzelmesnek vagy együttműködőnek keresett pozícióknál.
Több információ, kevesebb torzítás
Érdekes módon, ahogy nőtt az információ mennyisége – például a jelentkezőről fénykép vagy bemutatkozó videó is elérhetővé vált –, a név hangzásának hatása jelentősen csökkent, videó esetén pedig teljesen meg is szűnt. De még ekkor is számított, mennyire illik az adott név a személyhez: ha valakire úgy érezték, hogy jól áll neki a neve, azt jobbnak, kompetensebbnek ítélték – mindezt függetlenül attól, hogy a név hangzása mennyire volt lágy vagy pattogó.
Mi következik mindebből?
Következésképpen nemcsak a társadalmi, etnikai vagy nemi utalások, hanem önmagában a név hangzása is befolyásolhatja az állásinterjú kimenetelét – főleg ott, ahol kevés információ áll rendelkezésre. A végső döntéseknél érdemes lenne átgondolni: lehet, hogy a név többet jelent, mint elsőre gondolnánk.
