A nap hossza és ami befolyásolja
A Föld napja az az idő, amely alatt bolygónk teljesen megfordul a tengelye körül – nagyjából 86 400 másodperc, vagyis 24 óra. Ezt azonban sok tényező befolyásolja: a Nap és a Hold helyzete, a Föld mágneses mezejének változásai, valamint a bolygó tömegének eloszlása.
Történelmi lassulásból gyorsulás
Bolygónk kezdete óta a Föld forgása fokozatosan lassul, így a napok hosszabbodnak. Ez főként annak tudható be, hogy a Hold valaha jóval közelebb volt hozzánk, így erősebb gravitációs húzása miatt gyorsabban pörgött a Föld. Ahogy a Hold távolodott, a napok is egyre hosszabbak lettek. Az utóbbi években azonban ingadozások jelentkeztek: 2024. július 5-én például 1,66 ezredmásodperccel rövidebb napot mértek, mint a „szabványos” 24 óra.
Hold, jég, ember: minden beleszól
Amikor a Hold az Egyenlítőtől legtávolabb kerül, megváltozik a gravitációs hatása, és ezzel gyorsul a Föld tengely körüli forgása. Az emberi tevékenység és a klímaváltozás is kihat: 2000 és 2018 között például a jég és a talajvíz mozgása érezhetően megnövelte a napjaink hosszát.
Földrengések, évszakok és más tényezők
Nagy földrengések, mint a 2011-es japán katasztrófa (A nagy japán földrengés, The Great East Japan Earthquake), szintén észrevehetően, még ha alig érzékelhetően is, rövidítik a napot – akkor éppen 1,8 mikroszekundummal. Évszakváltáskor is változik a forgás: északi nyáron a fák lombosodásával messzebb kerül tömeg a Föld tengelyétől, ami lassítja a forgást, télen pedig visszagyorsul a bolygó.
Mi ebből látszik a hétköznapokban?
Bár a változások valósak, mi ebből semmit sem érzékelünk: az órák és a naptár 24 órát mutatnak. Csak akkor lenne szükség időzónák módosítására, ha egyetlen nap több mint 0,9 másodperccel térne el a szokásostól – ilyen még sosem történt. Az eltéréseket a Nemzetközi Földforgás és Referenciarendszerek Szolgálata figyeli, és ahogy szükséges, „szökőmásodpercekkel” igazítja az időszámításunkat a Föld igazán változékony tempójához.
