Újabb nemzetközi kábelbalhé a Balti-tengeren
Az incidens Észtország kizárólagos gazdasági övezetében történt, és azonnal közös bűnügyi vizsgálat indult a két balti ország között. A Fitburg Szentpétervárról indult Haifába, fedélzetén acélt szállítva, amelyre uniós szankciók vonatkoznak. Konkrétabban: az adatkábel rongálásának idején három hajó is a helyszínen tartózkodott.
Kommandósok a víz alatt is nyomoznak
A finnek szonárokkal, víz alatti robotokkal és többféle speciális felszereléssel pásztázzák a tengerfeneket bizonyítékok után kutatva. Erős a gyanú, hogy szándékos, szervezett rongálás történt, amit tovább súlyosbít a tény, hogy a Fitburg acélszállítmánya szerepelt az uniós tiltólistán. Az ügyben két főt letartóztattak, két másik tengerészt pedig eltiltottak az utazástól. A nyomozás során a legmodernebb technikákat vetik be, a Finn Védelmi Erők is bekapcsolódtak.
Sérült kábelek és az árnyékflotta
A balti-tengeri országok és távközlési szolgáltatók, mint az Elisa, sorra érzékelik az ilyen kábelrongálásokat. Például az Elisa hálózatában december 31-én, helyi idő szerint hajnali 5 órakor észlelték a kábelsérülést Finnország és Észtország között, de a szolgáltatás zavartalan maradt a többszörös hálózati útvonalak miatt. Nemcsak ez a kábel sérült: az észt államigazgatás öt különböző tenger alatti kábel hibáját is megerősítette – köztük azokat, amelyek Svédországot, Hiiumaa szigetét és az észt szárazföldet kötik össze.
Konkrétabban: az elmúlt napokban hibák jelentkeztek a CITIC-tulajdonú Észtország–Svédország, a Telia Läänemaa és Hiiumaa között húzódó, valamint az Arelion által kezelt Hiiumaa–Svédország kábeleknél, illetve az Elisa és az Arelion üzemeltette Észtország–Finnország kábelek esetében is.
Egyre gyakoribbak a tenger alatti támadások
A Balti-tengeren 2024 novembere óta már több, kisebb-nagyobb baleset (vagy szabotázs) történt: a kínai zászló alatt hajózó Yi Peng 3 horgonya 300 kilométeren keresztül szántotta fel a tengert, és két kábelt is elvágott Svédország és Litvánia között. Ugyanebben a hónapban a brit haditengerészet szorosan figyelte a Yantar orosz kutatóhajót, amely a brit kábelinfrastruktúra közelében tevékenykedett az Ír-tengeren. Decemberben a Cook-szigeti Eagle S nevű teherhajó egy áram- és három adatátviteli kábelt rongált meg Finnország és Észtország között. Januárban újabb, szabotázsgyanús esetben foglalták le a Vezhen nevű teherhajót Svédország és Lettország között.
Az utóbbi hónapokban nemzetközi figyelem irányult Oroszország úgynevezett árnyékflottájára, mivel ezek a hajók hibrid és titkos támadások kiindulópontjai is lehetnek. A kockázatot tovább növeli, hogy több NATO-tagállam – Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország – osztozik a Balti-tengeri partvidéken, miközben csak Oroszország nem tagja a NATO-nak.
Nőnek a feszültségek, növelnék a haderőket
Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta a NATO-országok igyekeznek fokozott védelemmel őrizni infrastrukturális kulcspontjaikat, főleg a tenger alatti kábeleket, amelyek világszerte mintegy egymillió kilométeren nyúlnak el, és jelentős részük NATO-államok felségvizein található. A védelem ma még szinte lehetetlen, miközben minden újabb incidens feltüzeli a katonai és politikai feszültségeket.
A megoldás azonban közelebb van, mint sokan hitték: több állam próbál új tagokat toborozni haditengerészetébe és hadseregébe; Németország például állampolgári szolgálatot vezetne be a 18 évesek számára, Nagy-Britannia pedig pályaorientációs programot kínál a 25 év alattiaknak – nem kis tiltakozást kiváltva a fiatalok körében.
