A mindenütt jelenlévő vírus
A H5N1 gyakorlatilag mindenhol megtalálható a kaliforniai tejfarmokon. A vírus jelenlétét nemcsak a tejükért fejett tehenekben igazolták: kimutatták a légzésükkel kibocsátott aeroszolokban, a fejőhelyiségek és istállók levegőjében, a szennyvízelvezetőkben és a trágyalé-tározókban is. Ez magyarázatot adhat arra is, miért fertőződik meg ilyen gyorsan az állatállomány: az Egyesült Államokban vizsgált tejfarmi dolgozók 7 százalékánál mutattak ki antitesteket korábbi madárinfluenza-fertőzésre. Fontos kiemelni, hogy 2024 márciusa óta már dokumentáltak olyan eseteket is, amikor dolgozók közvetlenül a fejő tehenektől kapták el a kórokozót.
A terjedés rejtélye
Ugyanakkor a pontos terjedési útvonalat eddig nehezen sikerült feltérképezni. Kísérletek során kiderült, hogy elég csekély mennyiségű vírusos folyadék is elegendő a tőgybe juttatva ahhoz, hogy a tehén megfertőződjön, míg a fertőzött fejőgép használata nem okozott automatikusan megbetegedést az egészséges teheneknél. Ez arra utal, hogy maga a környezeti koncentráció, illetve a többszöri, sokirányú expozíció vezethet a gyors, járványszerű terjedéshez.
A vírus útjai és a védekezés lehetőségei
A kutatók aeroszol-mintavételekkel igazolták, hogy a vírus a tejüzemi terek levegőjében, a tehén légzésével vagy a szennyezett tej, illetve szennyvíz mellett is terjedhet. Elképzelhető, hogy a fejés és fertőtlenítés során a fertőzött folyadékok permetként a levegőbe jutnak, amit belélegezve, vagy az állatok testéről, szerszámokról lenyalva szintén megfertőződhetnek. Ez az átfogó fertőzésveszély indokolttá teszi a biológiai védelem erősítését, például arcvédő pajzsok használatát a dolgozók számára, amelyek a maszknál kényelmesebb védelmet nyújthatnak a nagyobb cseppek és részecskék ellen.
A gyors, helyszíni H5N1-tesztek bevezetése – ahogyan ma influenzára vagy COVID-ra is lehet gyors tesztet végezni – segítene idejében elkülöníteni a fertőzött állatokat. A fertőzött tejet savas kezeléssel (például ecettel vagy citromlével), illetve más fertőtlenítő eljárással lenne ajánlott ártalmatlanítani, mielőtt hulladékként kidobnák.
Mutációk és jövőbeli kockázatok
Fontos kiemelni, hogy a vírus genomjában már azonosítottak egy olyan mutációt is, amely akár az emberi fertőződést segíthetné elő, szerencsére azonban ez a változat hamar eltűnt a populációból. A jelenleg tehenek körében terjedő törzs jelentős mértékben hasonlít a szárnyasok között előfordulóhoz, és állatkísérletek egyelőre nem mutattak ki levegőben történő terjedést emlősök között.
Ez azt jelenti, hogy eddig sikerült elkerülni a súlyos zoonózist, de a járvány széles körű jelenléte miatt bármikor megjelenhetnek új, veszélyes mutációk. Azonnali, átfogó beavatkozási tervre, fejlett védelmi rendszerekre és felelős állategészségügyi gyakorlatokra van szükség a tejüzemi madárinfluenza megfékezéséhez.
