Fenntartható fehérjeforrás: miért éppen gomba?
Az állattenyésztés napjainkban a globális üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 14%-áért felelős, miközben óriási föld- és vízhasználatot igényel, amelyek egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve a klímaváltozás és a népességnövekedés miatt. Ennek köszönhetően egyre nagyobb az érdeklődés a mikoproteinek iránt – vagyis a gombákból és élesztőkből nyert fehérjék iránt. Az alternatív húsok között a Fusarium venenatum az egyik legígéretesebb, mivel íze és textúrája is erősen hajaz a valódi húsra, ráadásul már az Egyesült Királyságban, Kínában és az Egyesült Államokban is engedélyezték az emberi fogyasztását.
Apró módosítás, óriási hatás
Ami először apróságnak tűnt, az hosszú távon nagyon is jelentősnek bizonyult: a kutatócsapat törölte a gombából a kitin-szintáz és a piruvát-dekarboxiláz enzimekért felelős géneket. Ettől a gomba sejtfala vékonyabb lett – így a benne képződő fehérje jobban hasznosul –, miközben a módosítás finomította is a gomba anyagcseréjét. Az FCPD nevű új törzs ugyanannyi fehérje előállításához 44%-kal kevesebb cukrot igényel, ráadásul ezt 88%-kal gyorsabban teszi. Ehhez sem kellett idegen gént bevinni, tehát klasszikus GMO-nak sem számít.
Közel karbonsemleges húspótló
Az FCPD életciklus-elemzése során kiderült, hogy ipari léptékű termesztése esetén akár 60%-kal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki, mint az eredeti Fusarium venenatum. Számításokat végeztek Finnországtól Kínáig több, eltérő energiamixet használó országban; mindenhol jelentősen csökkent a környezeti terhelés. Ha az FCPD termesztését összehasonlítjuk például a kínai csirketenyésztéssel, a gomba 70%-kal kevesebb területet igényel, és 78%-kal csökkenti a vízszennyezést.
Fenntartható jövő, húsízű gombával
A kutatók szerint a génszerkesztett FCPD-gomba forradalmian új utat nyit az élelmiszeriparban: a növekvő népesség élelmezését biztosíthatja a hagyományos állattartással járó környezetszennyezés nélkül, ráadásul mindezt olyan termékkel, amely ízben és állagban is közelít a valódi húshoz.
