Kvantumfenyegetés árnyékában
Ma már egyre kevesebb kétség fér ahhoz, hogy a kvantumszámítógépek valódi veszélyt jelenthetnek a blokklánc biztonságára, különösen azokra a bitcoinokra, amelyek 10 éve vagy még több ideje meg sem mozdultak. Ezeknek a címeknek a tulajdonosai valószínűleg már elvesztették a hozzáférésüket, ezért a szakértők egy része szerint ezek a coinok a tényleges forgalomból is kiestek. Konkrétabban: becslések szerint 5,6 millió ilyen „alvó” bitcoin lehet, mai árfolyamon közel 160 ezermilliárd forint értékben. Ezek mind olyan „régi” pénztárcákban vannak, amelyek nem részesültek a legújabb fejlesztések előnyeiből, így különösen sebezhetők egy kvantumalapú hackkel szemben.
Precedens vagy végzet?
Kritikusok szerint ha bármilyen okból, szabályozói, majd közösségi döntés nyomán lehetővé válik a bitcoin befagyasztása, az mindörökre megtöri a titkosításon alapuló, cenzúramentes birtoklás illúzióját. A „feltétel nélküli tulajdon” lényegén esne folt, mondják, ráadásul a piac hirtelen feltételes tulajdonként tekintene a jelenleg forgalomban lévő mintegy 19,8 millió bitcoinra. Ha egy ilyen protokollmódosítás egyszer bekövetkezik, a nagy intézményi befektetők kockázatkezelési okokból eladási hullámot indítanának, mert a Bitcoin ezzel elveszítené azt a karakterét, ami vonzóvá tette a portfóliókban. Mindez nem hack, hanem elvi változás eredménye lenne, a fejlesztők példátlan mandátumot szereznének a „nemzetközi digitális arany” fölött.
Kvantumveszély – van más út?
Sokan, köztük prominens bitcoinfejlesztők, ezzel szemben úgy fogalmaznak, hogy a kvantumszámítógépek okozta veszély megkerülhetetlen: ha nem lép senki, idővel elvesznek ezek a bitcoinok. Ráadásul szerintük a protokoll módosítása egyfajta „megelőző védekezés”, amivel meg lehet előzni, hogy „rossz kezekbe” kerüljenek az elveszett coinok: inkább zárolják őket, mint hogy elorozzák őket később a hackerek. Van, aki úgy látja, ez a rendszer alkalmazkodóképességét és túlélőképességét bizonyítaná, ha képes egy ilyen kihívásra modern választ adni.
Törésvonalak a közösségben
Nem minden „maximalista” egységes: akadnak, akik szerint pont a decentralizáció és a változatlanság a rendszer lényege, és minden beavatkozás csak a „hatalom” újkori megjelenése. Ugyanakkor mások szerint a protokoll sérthetetlenségéről alkotott idealista kép csak addig tartható, amíg nem jön el a valós veszély: ekkor mindenki megtapasztalja, hogy a biztonság érdekében kompromisszumokra lesz szükség. Vannak olyan javaslatok is, amelyek önkéntes átállást vagy technológiai fejlesztést, nem pedig automatikus befagyasztást támogatnak.
A tét nemcsak elvi
A vita végső soron eldöntheti a Bitcoin jövőjét mind pénzügyi instrumentumként, mind digitális értéktárolóként. Ha a közösség végül az inaktivitást választja, a decentralizáció és a feltétel nélküli tulajdon elvét erősítheti – de a kvantumgépek beköszöntével hatalmas vagyonok tűnhetnek el. Ha viszont a protokollszintű változtatás irányába megy a közösség, az hosszú távon mind az árfolyam, mind a kockázati profil tekintetében gyökeres változást hozhat a Bitcoin életében.
