
Az öregedés okai és gyorsasága
Az öregedés biológiai meghatározása szerint a szervezet sejtjei az idő előrehaladtával egyre jobban elhasználódnak és károsodnak. Egyes kutatók úgy vélik, hogy ez a folyamat már az embrionális korban elkezdődik. Gyermekkorban és fiatalon a test még képes gyorsan pótolni a sérült vagy elhalt sejteket, de ahogy idősödünk, ezek a regenerációs folyamatok egyre lassabban zajlanak.
Érdemes kiemelni, hogy az öregedés üteme emberről emberre – és egy életen belül is – változhat. Vannak úgynevezett “szuperöregek”, akiknek agya a 80-as éveikben is csaknem olyan, mint a fiataloké. A leghosszabb életkort dokumentáltan elérő ember Jeanne Calment francia nő volt, aki 122 évet és 164 napot élt, bár ezt többen kétségbe vonják. Az is általános, hogy az emberek 30 és 70 éves koruk között körülbelül 5 centimétert veszítenek magasságukból. Egyébként tudományos vita folyik arról, mi lehet az ember abszolút lehetséges élettartama; az elméletek 120 és 150 év között mozognak.
Milyen testi változások jellemzőek az öregedésre?
A sejtek idővel felhalmozzák a károsodásokat, membránjaik rugalmatlanná válnak, ami akadályozza az oxigén és tápanyagok áramlását, valamint a szén-dioxid távozását. Emiatt a sérült szövetek lassabban gyógyulnak, szerveink kevésbé hatékonyak.
A külső megjelenésben is látványos jelei vannak az öregedésnek: például a porc, amely a fülek és orr formáját adja, meglágyul, emiatt ezek a testrészek idősebb korban nagyobbnak tűnhetnek. Az izomtömeg és a csontok csökkennek, így testmagasságunk és erőnk is csökken.
Agyunkban a neuronokat borító zsíros, védő mielinréteg fokozatosan elkopik, emiatt a sejtek közötti kommunikáció romolhat. Ez megnehezítheti a régi emlékek felidézését és az új információk megtanulását. Ritka genetikai rendellenesség a progeria, amely a gyerekeket öregíti meg: ők akár már kétéves koruk előtt megkopaszodhatnak, ízületeik megmerevedhetnek, bőrük ráncossá válhat. Progeriát évente körülbelül 1 a 20 millióhoz arányban diagnosztizálnak világszerte.
Miért ráncosodik a bőr, és hogyan hat erre az életmód?
A bőr az öregedés egyik leglátványosabb “áldozata”: ráncok alakulnak ki, különösen a szem, a száj és a homlok körül, a bőr elveszíti rugalmasságát, könnyebben kiszárad. Az úgynevezett dermisz – a bőr középső rétege – elvékonyodik, a fiatal bőrt rugalmasan tartó rostháló lazul, emiatt jelennek meg redők és árkok.
Külső tényezők is gyorsíthatják ezt a folyamatot: például a cigaretta mérgei kiszárítják a bőrt, roncsolják az ereket, így gyorsabb a ráncosodás. Az UV-sugárzás – különösen világos bőrűeknél – szintén károsítja a kollagént, fotoöregedést okoz, vagyis idő előtt öregebbnek látszik a bőr.
Érzékszervek: hallás és látás
Az időskori hallásromlás jellemző oka, hogy a belső fülben elhelyezkedő, hanghullámokat továbbító szőrsejtek elhasználódnak, nem regenerálódnak. Más problémák – például a dobhártya vagy a fülcsontok sérülése, illetve a fülzsír-felhalmozódás – is ronthatják a hallást.
Látásunk is romlik: 40 éves kor után a retina elvékonyodik, a szem mozgása beszűkül, így a perifériás látás gyengül. A szemgolyót párnázó zsírpárnák eltűnnek, emiatt a szem mélyebbre “süllyed” a szemgödörbe. A pupillák lassabban reagálnak a fényre, a kristálylencse elveszti rugalmasságát (presbyopia), elsárgul és elhomályosodik (szürkehályog).
Mikor gyorsul fel az öregedés?
Az öregedés nem egyenletes: tudományos vizsgálatok szerint kb. 34, 60 és 78 éves korban ugrásszerűen gyorsul fel. Ezekben az időszakokban megváltozik a vér összetétele, a mikrobiom, és számos, a szívbetegséggel összefüggő molekula aránya. A hatvanas években az immunrendszer teljesítménye hirtelen csökken, az érrendszer fala merevebb lesz, a szív lassabban ver, és a betegségek kockázata nő. Ez arra utal, hogy az öregedés nem folyamatos, hanem lépcsőzetesen gyorsuló folyamat.
Lehet-e lassítani vagy visszafordítani az öregedést?
Ennek ellenére az öregedés teljesen nem állítható meg, de egyes hatásai késleltethetők. Az aerob mozgás – például futás, úszás – elősegíti az egészséges öregedést, csökkenti a szívinfarktus, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az izomerősítő edzések javítják az egyensúlyt, és megelőzhetik az időskorban veszélyes eleséseket.
A tápláló étrend – sok zöldség, teljes kiőrlésű gabona, sovány fehérje – szintén elősegíti a hosszabb, egészségesebb életet. Divatosak az “anti-aging” trükkök, például a fiatal vér befecskendezése, de ezek tudományosan nem bizonyítottak, és jelenleg is folynak kísérletek annak vizsgálatára, hogy gyógyszerekkel vagy génmódosítással valóban lassítható-e az öregedés.
Egyéb érdekességek az öregedésről
A magasságcsökkenés, a sűrűbb szemöldök, fülszőrök és az, hogy az idősek kevesebbet töltenek mély alvásban, mind az öregedés természetes velejárói. Bár az időseknek is szükségük van napi 7-9 óra alvásra, ezt általában csak rövidebb, kevésbé pihentető szakaszokban érik el.
A világ legidősebb embereinek életkora gyakran vitatott, mivel a születéseket sokáig nem rögzítették hivatalosan. Érdemes kiemelni, hogy egy társadalmat “idős”-nek neveznek, ha a lakosság több mint 14 százaléka elmúlt 65 éves. Vannak “szuper-idős” társadalmak is, például Hongkong, ahol az arány meghaladja a 20 százalékot.
Az öregedés mindenkit utolér, de ha tudatosan odafigyelsz a mozgásra, az egészséges étkezésre és a szervezeted jelzéseire, sokat tehetsz azért, hogy az idő csak egy szám legyen.