A legjobban működő funkciók
A hordható eszközök az eltérések észrevételében a legerősebbek: ha valami rendellenes, riasztanak is róla. Különösen szívritmuszavar esetén bizonyították már a hasznukat, elsősorban a pitvarfibrilláció felismerése terén, ami növelheti a sztrók kockázatát. Egy vizsgálatban az okosóra által jelzett szabálytalan szívverések 84%-a valóban pitvarfibrilláció volt. Ez már olyan arány, amelyet sok orvos is klinikailag hasznosnak tart: a pitvarfibrillációnak ugyanis egyértelmű jele van, amely egy fogyasztói eszközzel is jól észlelhető. Idővel nyilvánvalóvá vált, hogy a lépésszám, valamint az alvás időtartamának követése is egész jól működik – ezek a legstabilabb és legmegbízhatóbb funkciók. Viszont a klinikailag hasznos funkciók egyelőre kivételnek számítanak – és nem szabálynak.
Az eszközök korlátai
A többi, divatosnak tűnő okosóra-funkció – például az elégetett kalóriák vagy az alvásfázisok részletes elemzése – jóval kevésbé pontos. Az olyan mutatók, mint a VO2 max vagy a szívritmus-változékonyság, csupán durva becslést adnak az edzettségről vagy a regenerálódásról. A naponta megjelenő wellness-pontszámokat pedig saját fejlesztésű algoritmusok számolják ki, néha átláthatatlan módon. A legmegbízhatóbb mérőszámokra is igaz: egy kiugrás a nyugalmi pulzusban jelezhet fertőzést – de lehet, hogy csak egy átmulatott éjszaka eredménye. Ezért is támaszkodnak az orvosok inkább a hosszabb távú minták, tendenciák elemzésére, nem pedig egy-egy kiugró értékre.
A részletekben rejlik a kulcs
Sokan nem is tudják, mennyire hasznos lehet az, hogy ezek az eszközök több különböző mért adatot – például bőrhőmérséklet, nyugalmi pulzus, légzésszám – együtt értékelnek. Egyes kutatások igazolták: a hordható eszközök már a tünetek megjelenése előtt képesek érzékelni az olyan légúti fertőzések élettani hatásait, mint az influenza vagy a COVID-19. A Texas A&M és a Stanford közös vizsgálata szerint az okosórák akár már a fertőzést követő órákon belül jelezhetik a változásokat, és ha ilyenkor az emberek időben elkülönülnek, tesztelnek, kezelésbe kezdenek, a járvány terjedése akár 50%-kal is csökkenhet.
Az MI szerepe a fejlődésben
Nagy áttörést hozott, hogy az MI és a szenzortechnológia fejlődése révén már nemcsak maguk az eszközök figyelnek, de a gyártók (például Google, Oura, Whoop) alkalmazásai is segítenek elemezni és értelmezni ezeket az adatokat. Ezek a szolgáltatások nem mindig viselik az MI címkét, de a működésük alapja, hogy az összegyűlt adatokat több érzékelő adataiból kiindulva, a saját megszokott mintához mérten elemzik, majd adott esetben cselekvési javaslatokkal is ellátnak. Az olyan modern nyelvi modellek, mint például a Google Gemini, várhatóan egyre nagyobb szerepet kapnak az adatok összefésülésében. Ám az orvosok számára ezekből egyelőre kevés hasznos, konkrét információ származik.
Pótolhatja-e az orvosi vizitet?
Az MI-alapú elemzések ideális esetben arra ösztönöznek, hogy szükség esetén hamarabb forduljunk orvoshoz. Ugyanakkor az is megeshet, hogy valaki a számítógép vagy telefon által javasoltakat választja a személyes orvosi konzultáció helyett, pedig ezek az elemzések csak iránymutatások. Az okosóra, legyen bármennyire fejlett, nem váltja ki a rendszeres orvosi szűréseket – és nem ad végső választ az egészségi állapotunkról. A jövő tehát nem a csuklónkra csatolható mindentudó miniorvosban, hanem abban rejlik, hogy egy-egy furcsa vagy szokatlan jelet időben felismerünk, és erről beszélünk a saját orvosunkkal.
