A kutatás módszertana
A nemzetközi kutatócsoport – a svéd KTH Royal Institute of Technology, a német LMU München és a TU Darmstadt együttműködésében – három tesztforgatókönyvet állított fel a mémkészítés minőségének összehasonlítására. Egymással versenyeztettek önállóan dolgozó embereket, nagy nyelvi modellekkel (LLM-ekkel, konkrétan az OpenAI GPT-4o modelljével) együttműködő embereket, valamint teljesen MI által, emberi beavatkozás nélkül generált mémeket.
A kutatók három könnyen érthető kategóriában (munka, étel és sport) tesztelték a mémfeliratokat, hogy felmérjék, mennyire jól boldogul az MI és az ember a humorral ismerős kontextusokban. Fontos megemlíteni, hogy az MI modellek nem generálták a tanulmányban használt képeket – a kutatók már létező, népszerű mémsablonokat használtak, amelyekhez a GPT-4o vagy emberi résztvevők készítettek feliratokat.
Több mém, de nem jobb mémek
Amikor a crowdsourcing résztvevők értékelték a mémeket, a teljes egészében MI-modellek által létrehozottak átlagosan magasabb pontszámot értek el humor, kreativitás és megoszthatóság tekintetében. A kutatók a megoszthatóságot úgy határozták meg, mint egy mém széles körben való terjesztésének potenciálját, amit befolyásol a humor, az azonosulási lehetőség és az aktuális kulturális témákhoz való relevancia.
Azonban a tanulmány egy fontos fenntartást is tett. Bár átlagosan a teljesen MI-generált mémek jobban teljesítettek, mint az emberek által önállóan vagy MI-vel együttműködve létrehozottak, amikor a kutatók a legjobb egyedi mémeket vizsgálták, az emberek alkották a legviccesebb példákat, és az ember-MI együttműködések eredményezték a legkreatívabb és legmegoszthatóbb mémeket. Más szavakkal, az MI-modellek következetesen szélesebb körben vonzó mémeket hoztak létre, de az emberek – akár MI-segítséggel, akár anélkül – még mindig a legkiemelkedőbb egyedi példákat készítették.
Az MI előnyei és hátrányai
A tanulmány azt is megállapította, hogy az MI segítségét használó résztvevők jelentősen több mémötletet generáltak, és a folyamatot könnyebbnek, valamint kevesebb erőfeszítést igénylőnek írták le. Ennek ellenére az ember-MI együttműködésben készült mémek átlagosan nem kaptak magasabb értékelést, mint az emberek által önállóan készítettek. Ahogy a kutatók fogalmaztak: “Az ember-MI csapatok megnövekedett produktivitása nem vezet jobb eredményekhez – csak több eredményhez.”
Az MI segítségét használó résztvevők valamivel kevésbé érezték magukénak az alkotásaikat, mint az önállóan dolgozók. Mivel a tulajdonlás érzése befolyásolta a kreatív motivációt és az elégedettséget, a kutatók azt javasolják, hogy az MI-t használni kívánó emberek gondosan mérlegeljék, hogyan egyensúlyozzák a gépi segítséget a kreatív feladatokban.
Korlátok és jövőbeli irányok
A tanulmánynak több említésre méltó korlátja is volt. A mémfeliratok létrehozására szolgáló feladatok viszonylag rövidek voltak, és a résztvevők nem mindig használták ki teljes mértékben az MI-eszközök együttműködési lehetőségeit. A jövőbeli kutatások vizsgálhatnák, hogy az MI-eszközök hosszabb távú használata és a jobb promptolás tovább fokozhatja-e az ember-MI kreatív együttműködéseket.
A kutatócsoport azt javasolja, hogy a jövőbeli munkák olyan forgatókönyveket vizsgáljanak, ahol egy MI-modell gyorsan több ötletet generál, lehetővé téve az emberek számára, hogy kurátorként működjenek, kiválasztva és finomítva a legjobb tartalmakat. Egyelőre azonban az emberek maradnak a mémfeliratok bajnokai.
