Peru: a kutatás ideális helyszíne
Peru kivételes terepet adott a vizsgálatnak: egyrészt intenzív a mezőgazdaság, másrészt óriásiak a társadalmi és földrajzi különbségek az egyes régiók között. Néhány területen, főképp az őslakos és vidéki gazdák közösségeiben, kiugróan magas az irtószer-terhelés. Átlagosan egy ember itt egyszerre 12 különböző vegyszer magas koncentrációjának van kitéve, ami akár rejtett módon terheli a szervezetet.
Irtószerek és a daganatos betegségek térképe
A kutatók országos számítógépes modell segítségével, 2014 és 2019 között mérték fel, hogyan terjednek el a mezőgazdaságban használt irtószerek. 31 széles körben használt permetezőszert vizsgáltak, amelyek egyikét sem minősíti a WHO ismert emberi rákkeltőként, azonban együtt jelentősen növelik a terhelést. Amikor ezt a térképet több mint 150 ezer daganatos beteg egészségügyi adataival összevetették, kiderült: ahol magasabb a vegyszerszint, ott akár 150 százalékkal nagyobb volt a rák kialakulásának valószínűsége.
Másként fogalmazva: először sikerült bizonyítani országos szinten, hogy a vegyszermaradványok jelenléte egyértelmű biológiai nyomokat hagy, amelyek a daganatok kialakulásához vezethetnek.
Korai sejtszintű károsodás és rejtett veszélyek
Az irtószerek már jóval a diagnózis előtt kifejthetik hatásukat. A máj kiemelt szerepet kap ebben, hiszen a vegyszerek nagy részét itt bontja le a szervezet. Molekuláris szintű vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos mezőgazdasági vegyületek már tünetmentes időszakban is beleszólnak a sejtek működésébe, gyengítik az ellenállóképességet és olyan elváltozásokat okoznak, amelyek miatt a szervezet érzékenyebb a fertőzésekre, gyulladásokra vagy egyéb környezeti ártalmakra.
A vegyületek kombinált hatása újraértelmezi a biztonsági szabályokat
A történet másik oldala viszont az, hogy a hagyományos szabályozás külön-külön vizsgálja a vegyi anyagokat, és a biztonságosnak tartott határértékeket is így állapítják meg. A mostani eredmények azt sugallják, hogy ez a módszer nem tükrözi a valódi kockázatokat. Emellett az olyan külső tényezők, mint például az El Niño okozta időjárási szélsőségek is fokozhatják a kiütésszerű irtószer-használatot. A szakértők szerint a szabályozásnak és a megelőzésnek figyelembe kell vennie ezeket a komplex tényezőket.
Globális egészségügyi kihívásként is megjelenik
Noha a vizsgálat Peruban zajlott, az eredmények világszerte érvényesek lehetnek: a környezeti változások, mezőgazdasági gyakorlatok és szociális egyenlőtlenségek együtt befolyásolják az egészségügyi kockázatokat. A legsérülékenyebbek továbbra is a vidéken élő, őslakos közösségek. A kutatócsoport a jövőben folytatja a vizsgálatokat, és olyan új megelőzési módszereket fejleszt ki, amelyek alkalmasak lesznek a valós, mindennapi expozíció feltérképezésére és kezelésére.
