Az ezüst lámamosoly mögött: 600 éves inka miniatűrök titkai

A lámák nélkül elképzelhetetlen lett volna az inka társadalom, hiszen ezeket a négylábúakat teherhordónak, szent állatnak és mindennapi szükségleteikhez is felhasználták. Egy kis, ezüstből, aranyból és rézből öntött lámaszobor is tanúskodik erről – a kb. 5 cm magas figura szinte huncut mosolyt villant.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy

Ez a miniatűr műtárgy valószínűleg nemcsak dekoráció volt, hanem „huaca”, vagyis a hitvilágukban szent figuraként tisztelték. Bár főleg lámaként (Lama glama) azonosítják, akár alpaka is lehetett a modellje. Az Inka Birodalomban a láma- és alpakatenyésztés nemcsak gazdasági, de spirituális jelentőséggel is bírt: a húsukat megették, gyapjújukból ruhát szőttek, csontjaikból hangszereket faragtak, bőrükből cipőt varrtak, trágyájukat trágyázásra használták, zsírjukat gyógyszerként fogyasztották, ezenkívül fontos szerepet kaptak rituálék során is.

A kulcs a részletekben rejlett

A figurát valószínűleg a „capac hucha” szertartáshoz készítették, ami – jelentése „királyi kötelesség” – az éves ünnepen lámák, kukorica és gyermekek feláldozását jelentette, például szárazság, uralkodó halála vagy a birodalom területének bővítése esetén. Régészek különböző capac hucha-helyszíneken fém- és kagylófigurákat tártak fel, amelyeket néha textillel, tollal is felékesítettek, sőt, a híres 1999-es „Jégleány” (Ice Maiden) inka múmia sírjából tizenegy lámát ábrázoló figura került elő; ezek is ezüstből, aranyból és kagylóból készültek. Érdekességként pedig a kortárs popkultúrában is visszaköszön a motívum: a Disney Eszeveszett birodalom (The Emperor’s New Groove) című filmjében Kuzco lámává változik, éppolyan huncut mosollyal, mint a 600 éves miniszobor.

2026, adrienne, www.livescience.com alapján