Az iPad előtt felnövő gyerekek bizonytalanabbak és szorongóbbak

Az egyre fiatalabb gyerekeket érik el a digitális eszközök képernyői, pedig aggasztó következményei lehetnek a túlzott képernyőhasználatnak már egészen kicsi korban is. Egy szingapúri kutatócsoport több mint tíz éven át követte nyomon 168 gyerek fejlődését, és arra jutott, hogy a kétéves kor előtti nagyobb képernyőexpozíció hosszabb távon károsítja a döntéshozatali képességeket, rontja az ellenállóképességet – és fokozza a szorongásra való hajlamot serdülőkorban.

Az agyfejlődés útelágazása

A vizsgálatok során MRI-felvételeket készítettek a gyerekek agyáról 4,5, 6 és 7,5 éves korban, majd 8,5 évesen kognitív teszteket, 13 évesen pedig szorongást mérő kérdőívet töltettek ki velük. Lényeges, hogy az eredmények alapján az intenzív képernyőhasználat felgyorsította a látást és a kognitív kontrollt irányító agyi hálózatok specializációját. Vagyis már jóval azelőtt kialakultak ezek a specializált pályák, hogy létrejöttek volna a komplex gondolkodáshoz szükséges hatékony kapcsolatok, ami lassabb döntéshozatalhoz és korlátozott agyi rugalmassághoz vezetett. Ennek következtében az érintett gyerekek később kevésbé voltak alkalmazkodóképesek, és gyakrabban mutattak szorongásos tüneteket.

Riasztó statisztikák, szükséges változás

A kutatásban részt vevő újszülöttek átlagosan napi 1–2 órát töltöttek képernyő előtt. A WHO ajánlásai szerint azonban egyéves korban a képernyőn eltöltött időt minimalizálni, kétéves korban pedig legfeljebb napi egy órára korlátozni kellene. Fontos, hogy a kutatók szerint ez az adat 2010–2014 között gyűlt össze, vagyis azóta minden bizonnyal tovább nőtt a képernyőidő – különösképp a járvány időszaka alatt.

A GUSTO (Growing Up in Singapore Towards healthy Outcomes) tanulmányban részt vevő több mint 1400 anya–gyermekpár közül választották ki a most vizsgált csoportot. Korábban ugyanebből az adatbázisból már feltárták, hogy a sok képernyőn töltött idő rontja a gyerekek érzelemszabályozását, vagyis a „tabletgyerekeknek” nemcsak a döntéshozatal, hanem a lelki rugalmasság is nehezebben megy.

Könyv, közös élmény, egészséges fejlődés

Mit tehet egy szülő? A kutatók szerint egyszerű a válasz: kevesebb képernyő, több közös olvasás! A hároméves korban rendszeresen felolvasott gyerekeknél jelentősen enyhült a képernyőidő negatív hatása – vagyis a közösen töltött minőségi idő, beszélgetések és kérdések fejlesztik az érzelmek kezelését, a nyelvi készségeket és elősegítik az egészséges agyi fejlődést.

Tanulság: ha egészségesebb, magabiztosabb és kiegyensúlyozottabb gyereket szeretnél, tedd félre a kütyüket, és vegyél elő egy mesekönyvet! Az MI és a képernyő nem alkalmas bébiszitternek – a valódi fejlődéshez közös élményekre van szükség.

2025, adminboss, go.theregister.com alapján