Az emberré válás nyomában: másfél millió éves arc felforgatja a tudományt

Az észak-etiópiai Gona régióban talált, 1,5 millió éves emberelőd koponyájának rekonstruált arca friss hullámokat kelt az emberi evolúció kutatásában. A DAN5 névre keresztelt fosszíliát öt arc- és öt fogtöredékből, mikro-CT-vizsgálatokkal állították össze, a tudósok pedig nem várt, ősi és új vonások egyedi keverékét találták rajta. A lelet a Homo erectus fajhoz tartozik, ám a koponya kis mérete és néhány arcvonása – így például a lapos, keskeny orr és a nagy zápfogak – inkább az ennél is korábbi Homo habilisre emlékeztet.

Ősi keveredés a vérvonalban

A DAN5 agykoponyája a Homo erectusra jellemző, de az arcvonások primitívebbek annál, mint amit az Afrikában ebből a korszakból ismert, klasszikus erectus-példányoktól megszoktunk. Ez azt sugallhatja, hogy a gonai populáció akár megtarthatta az eredetileg Afrikán kívülről bevándorolt emberek vonásait, akik körülbelül 300 000 évvel korábban tértek vissza. Ez a keveredés bonyolultabb evolúciós történetet rajzol ki, mint amit eddig feltételeztek.

Miért kavarta fel ennyire a tudományos állóvizet?

A DAN5 hasonló, vegyes morfológiai vonásokat mutat, mint a Georgiában, Dmanisiben előkerült, 1,8 millió éves emberelőd-maradványok, amelyek nyomán felmerült a gyanú, hogy a Homo erectus talán Eurázsiában fejlődött ki. Viszont a DAN5 az első, ugyanerre a keveredésre utaló afrikai bizonyíték, ráadásul fiatalabb a dmanisi leleteknél, vagyis a régi és új jegyek Afrikában legalább 300 000 évig együtt voltak jelen.

Mi jön ezután?

A kutatócsoport következő célja, hogy összehasonlítsa a DAN5-öt egymillió éves európai Homo erectus- és Homo antecessor-maradványokkal, hogy jobban megértsék, mennyire sokféle arc létezett az őseink között. Azt sem zárják ki, hogy a DAN5 valamiféle hibrid lehetett, ezért további, 1–2 millió éves fosszíliákra van szükség a kirakó megoldásához.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján