Ősi temetés, modern technológia
A most vizsgált csontmaradványokat még 1902-ben fedezték fel a Nílus partján, Kairótól délre, egy Nuwayrat nevű lelőhelyen. Az idős férfit nem mumifikálták, hanem egy kerámiaedénybe temették, ami magas, de nem uralkodói státuszt jelez. A maradványokat Liverpoolba szállították, ahol még a II. világháborús bombázásokat is átvészelték.
A kutatók eleinte kevés sikerre számítottak, de két fogmintából mégis sikerült elegendő, hiteles ősi DNS-t izolálniuk, amelyből teljes génállományt rekonstruáltak. Az Y-kromoszóma alapján a lelet egy férfihoz tartozott.
Migrációk és hétköznapok nyomai
A férfi DNS-ének nagy része a 6000 évvel ezelőtti, neolitikus észak-afrikai földművesekhez hasonlít. A genetikai mintázat másik része leginkább a Közel-Kelethez, azon belül is Mezopotámiához, a sumér civilizáció otthonához köthető. Nem egyértelmű, hogy ez közvetlen rokonságot jelent-e, vagy éppen más, eddig még nem vizsgált populációkon keresztül jutott el Egyiptomba ez az örökség.
A csontokon további nyomok is új információkat árulnak el a férfiról: az ízületi gyulladás és csontritkulás alapján valószínűleg idős korában, akár 60 évesen hunyt el. Csípője kopott volt, ízületei elhasználódtak, ami nehéz, sok üléssel járó munkára – például fazekasságra – utalhat. Ezt a feltételezést az adott korszak sírművészeti ábrázolásai is alátámasztják.
Egyetlen gén még nem Egyiptom
Bár a most közzétett, teljes ősi egyiptomi génállomány óriási mérföldkő, egyetlen férfi adatait mutatja csak. A régmúltban valószínűleg sokkal kevertebb volt a lakosság génállománya. Szakértők már várják a további genomadatokat, akár mumifikált testekből is. Ma már a fejlett technológia és az egyiptomi DNS-laborok fejlődése miatt alighanem nem kell újabb négy évtizedet várni a következő áttörésre.
(4500 évvel ezelőtt, az 1 GBP kb. 472 HUF, 1 inch = 2,54 cm, 1 oz = 0,028 lit.)
