A kozmikus csillaggyár titkai
Az első molekula a hélium-hidrid ion (HeH⁺) volt, amiről a kutatók mindeddig úgy vélték, hogy alapvető szerepet játszott a molekuláris hidrogén létrejöttében — ez utóbbi ma is a leggyakoribb molekula az univerzumban. Mind a hélium-hidrid ion, mind a hidrogén kulcsfontosságú volt az első csillagok megszületéséhez, ugyanis elengedhetetlen, hogy az atomok és molekulák egymással ütközve hőt szabadítsanak fel, ezzel megindítva az energiatermelést a csillagokban.
A klasszikus elméletek szerint ez a folyamat 10 000°C alatt szinte leáll, ám a kísérletek azt mutatják, hogy a hélium-hidrid ionok hideg környezetben is meglepően hatékonyak maradnak.
Minden, amit eddig hittünk, kérdésessé vált
A kutatók extrém, mínusz 267°C-os hőmérsékleten 60 másodpercig stabilizálták az ionokat, majd nehéz hidrogénnel ütköztették őket, hogy a legkorábbi csillagszületési folyamatokat modellezzék. Megdöbbentő módon a hőmérséklet csökkenésével sem lassultak le a kémiai reakciók — ez élesen szembemegy a korábbi elméletekkel.
Az új eredmények szerint a hélium-hidrid ion lényegesen fontosabb lehetett a csillagok és a korai kémiai reakciók kialakulásában, mint azt valaha bárki gondolta. Az univerzum első molekulái tehát sokkal aktívabb és formálóbb szerepet játszottak a történelem hajnalán, mint azt a tudósok eddig feltételezték.
