A kulcsfigura: Turicibacter
A Utah Egyetem kutatói most egy olyan baktériumot azonosítottak, amely képes gátat szabni a hízásnak – legalábbis egerekben. A Turicibacter nevű baktérium javította az egerek anyagcseréjét, csökkentette a vércukor- és vérzsírszintjét, még akkor is, ha az állatok zsírdús étrenden éltek. Érdekesség, hogy túlsúllyal küzdő emberek bélrendszerében kevesebb Turicibacter található, ami arra utal, hogy ennél a baktériumnál rejtőzhet a megoldás kulcsa számunkra is.
Ugyanis hosszú évek aprólékos mikrobatenyésztése vezette el a kutatókat ahhoz a felfedezéshez, hogy egyetlen baktérium, a pálcika alakú Turicibacter már önmagában képes volt megelőzni az elhízást. A kutatócsoport maga is meglepődött, hogy ilyen drámai hatást értek el mindössze egyetlen fajtával.
Zsírsavak – a rejtett fegyver
A Turicibacter úgy fejti ki kedvező hatását, hogy különféle zsírmolekulákat – zsírsavakat – állít elő, melyeket a vékonybél képes felszívni. A kutatók azt is kimutatták, hogy a baktérium által termelt zsírok önállóan is védelmet nyújtanak a hízás ellen. Bár a Turicibacter több ezer zsírfajtát termel, a legfontosabb, leghatékonyabb molekulák még ismeretlenek; a jövőben ezeket szeretnék pontosabban meghatározni.
Ugyancsak bebizonyosodott, hogy ez a baktérium képes kordában tartani egy bizonyos zsírsavat, a ceramidot, amelyet a májunk termel, és amelynek túlzott mennyisége összefüggésbe hozható a 2-es típusú diabétesszel és a szívbetegségekkel. A Turicibacter jelenlétében a ceramidszint alacsonyabb maradt, még zsíros étrend mellett is.
A legfontosabb kérdés még mindig megválaszolatlan
A helyzet drámaian változott: kiderült, hogy maga a diéta is visszahat a baktériumra. Ha túl sok zsírt viszünk be, a Turicibacter eltűnik a bélből – kivéve, ha rendszeresen pótoljuk. Így kialakul egy bonyolult visszacsatolási kör: a zsíros étkezés csökkenti a baktériumot, a baktérium pedig segít a zsír feldolgozásában.
Mi jöhet még?
A kutatók szerint valószínűleg nemcsak a Turicibacter befolyásolja az anyagcserét, több bélbaktérium együttese felelős a hatásért. Az embereken elért eredmények sem garantáltak, hiszen ezeket egereken érték el. Ugyanakkor bíznak abban, hogy a jövőben ezek a mikroorganizmusok vagy a belőlük származó zsírok terápiás célra is felhasználhatók lesznek, akár gyógyszerként, akár probiotikumként.
Ahogy a kutatók fogalmaznak: a bélbaktériumok valóságos aranybánya a gyógyszerfejlesztésben, mi pedig még csak a jéghegy csúcsát látjuk abból, mire lennének képesek.
