Az ausztrál őskövek felfedik a Föld

Ausztrália legősibb kőzeteiben talált kristályok újabb nyomokat adnak arról, hogyan született a Föld és a Hold. Ausztrál és brit kutatók – köztük Matilda Boyce – Nyugat-Ausztráliában vizsgálták a világ egyik legidősebb, közel 3,7 milliárd éves anortozitját. Ezek a kőzetek az ausztrál kontinens legöregebb darabjai, és ablakot nyitnak arra az időre, amikor bolygónk kérge még csak formálódott.

A Föld kérgének lassú születése

A kutatócsoport nagy pontosságú műszerekkel elemezte az anortozitban található plagioklász-földpát kristályokat. Ezek az apró ásványok úgy működnek, mint időgépek: megőrzik a Föld belsejének kémiai ujjlenyomatát keletkezésük idejéből. Kiderült, hogy a kontinensek kialakulása nem indult meg azonnal, amint a Föld létrejött: a nagyarányú szárazföldi növekedés csak mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtt kezdődött el, tehát a bolygó keletkezése után még legalább egymilliárd évig alig formálódtak kontinensek. Ez a felfedezés átírja azt, amit eddig a Föld fejlődésének üteméről gondoltunk.

Azonos gyökerek – a Föld és a Hold

A kutatók összehasonlították eredményeiket a Holdról, az Apollo-missziók során visszahozott kőzetmintákkal. Meglepő hasonlóságot találtak: az anortozitok a Holdon gyakoriak, a Földön viszont szinte alig lelhetők fel. Az eredmények arra utalnak, hogy a Föld és a Hold körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt ugyanabból az alapanyagból származnak. Ez erősíti azt az elméletet, hogy egy bolygóméretű objektum csapódott a fiatal Földbe, és a hatalmas ütközésből jött létre a Hold. Az ausztrál sziklák minden eddiginél világosabban mutatják meg, hogyan alakult ki a mai bolygónk és kísérője.

2025, adrienne, www.sciencedaily.com alapján