A tau titkos szerepe az agyban
A kutatók egérkísérletek során úgynevezett „távoli emlékeket” vizsgáltak, vagyis olyan emlékeket, melyek csak napokkal vagy hetekkel a megtörtént esemény után kerülnek elő. Kiderült, hogy a tau nem szükséges az új ismeretek elsajátításához vagy az azonnali felidézéshez, viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy az élmények hosszú távú emlékekké szilárduljanak. Egyúttal az is kiderült, hogy demenciában szenvedőknél épp ezért fordulhat elő, hogy képesek valami újat megtanulni, mégsem tudják azt később visszaidézni.
Engram-sejtek és az emlékek rögzítése
Az agyban csak néhány speciális, úgynevezett engramsejt vesz részt abban, hogy az élményekből emlékek születnek. A tau ebben a kritikus pillanatban aktív, gyakorlatilag megszervezi, mely sejtek „jegyzik fel” az eseményt. Egyúttal gátolja a zavaró, „zaj” jellegű agyi tevékenységet, így csak a lényeg marad emléknyomként. Az engramsejtek koordinálását a tau foszforilációja, vagyis kémiai módosulása segíti – ez egészséges agyban nélkülözhetetlen, míg az Alzheimer-kórban éppen a kóros tau okoz zavart.
Emlékezés, memóriazavarok, Alzheimer
Meglepő, hogy tau hiányában is megőrződnek az emlékek, de ezek csak mesterségesen stimulálva hívhatók elő. Ebből adódóan pusztán a tárolás nem kötődik a tauhoz, hanem a természetes felidézéshez, amikor például egy hang vagy látvány váltja ki az emléket. Ha viszont az engramsejtek tanulás közben találkoznak kóros tauval, jelentősen romlik az új emlékek kialakulása és felidézhetősége, zavart mintázat jelenik meg az agyi tevékenységben. Egyúttal a vizsgálat rávilágított: a memóriazavarok nem csupán az emlékek elvesztéséből, hanem a visszakeresés zavarából is erednek.
Új megközelítés a demencia kutatásában
Ezek alapján a taura nem csupán Alzheimer-kórt okozó faktorként, hanem az egészséges emlékezés alappilléreként kell tekinteni. Ha sikerül jobban feltérképezni a tau működését, a jövőben hatékonyabb terápiákat is ki lehetne dolgozni, hogy ne vesszenek el a fontos emlékek.
