Pórust fúró fehérjék: a főbűnösök
Pekingben dolgozó kutatók két fehérjét (Aeg-S és Aeg-L) azonosítottak az Alternaria alternata nevű penészgombában, amely körülbelül minden huszadik embernél vált ki allergiás reakciót. Ez a két fehérje együtt pórusokat nyit az orr, a torok és a tüdő sejtjeinek membránján, amelyeken át kalciumionok áramlanak be. Ez a sejtkárosodás vészjelet küld az immunrendszernek: beindul a gyulladás, tüsszentés, köhögés, és megjelenik a jól ismert orrfolyás is.
Állatkísérletekben ugyanazt az immunválaszt váltotta ki az Aeg-S és Aeg-L együttes beadása, mint a teljes penészkivonat – külön-külön viszont egyik fehérje sem okozott reakciót. Mindez arra utal, hogy a közös mechanizmus maga a sejthártya kilyukasztása.
Egy közös allergiás mechanizmus?
A kutatók további, egymástól teljesen eltérő allergének pórusképző fehérjéit is vizsgálták: ilyen volt például az Aspergillus niger penészgomba, a tengeri rózsa (Actinia equina) mérge, a földigiliszta (Eisenia fetida), a laskagomba (Pleurotus eryngii), a Clostridium perfringens baktérium és a kéntapló (Laetiporus sulphureus) nevű gomba. Mindegyik kiváltotta a légúti allergiához hasonló immunválaszt az egereknél.
Eszerint az allergének között lehet valami közös: az evolúció során megőrződött pórusképző fehérjék. Ez alapjaiban változtathatja meg az allergiás betegségek kezelését. Ahelyett, hogy minden egyes allergént külön céloznánk, elég lenne ezeket a pórusképző fehérjéket blokkolni vagy hatástalanítani. A jövőben a kutatók azt szeretnék kideríteni, hogy a nem pórusképző allergének is hasonló utakat használnak-e, például a poratkák vagy a pollenek esetében.
