Viselhető az új beültethető?
A BCI-technológia lényege, hogy felfogja és feldolgozza az agy elektromos jeleit, majd lefordítja őket utasításokká, így külső eszközöket akár gondolattal is vezérelhetünk. Bár az ágazatba áramló tőke csak töredéke a MI-re költött összegeknek, az érdeklődés folyamatosan nő. Különféle kísérletek már lehetővé tették, hogy például ALS-betegek gondolatokkal írjanak vagy videójátékozhassanak. A mesterséges intelligencia egyre jobbá teszi a jelek feldolgozását, és néhányan már azt is elképzelhetőnek tartják, hogy egyszer majd közvetlenül az agyunkból irányíthassunk robotokat vagy MI-t.
A technológia geopolitikai jelentősége is egyre nagyobb: a kínai kormány a BCI-t stratégiai ágazatnak nyilvánította, és nemrég engedélyezte a világ első, minimálisan invazív, kereskedelmi forgalomba kerülő BCI-eszközét, amely gerincsérülés után segít visszaállítani a kézfunkciókat.
Közben több kínai vállalat – köztük a StairMed és a NeuroXess – az implantált megoldásokon dolgozik, de a kevésbé invazív, viselhető technológiák is egyre több teret kapnak. Az Altman-féle Merge Labs és a kínai Gestala például ultrahangalapú módszerekkel kísérletezik.
BrainCo: a kínai válasz
A hangcsoui BrainCo a keleti tech startupok úgynevezett hat kis sárkánya közé tartozik, és már nemcsak bionikus protéziseket, hanem szenzoros, hordható eszközöket is fejleszt, amelyek BCI-alapon működnek. Az FDA által jóváhagyott bionikus kéz helyreállítja az amputáltak ujjmozgását az idegi és izomjelek dekódolásával. A vállalat hordható alváskönnyítő eszköze gyenge elektromos impulzusokkal serkenti a stressz oldásáért felelős neurokémiai folyamatokat.
A BrainCo már 2 milliárd jüan (kb. 102 milliárd forint) tőkét is szerzett. A cég szerint a legnagyobb kihívást az adja, hogyan lehet a koponyán kívülről tisztán és pontosan érzékelni az agyi jeleket, hiszen ezek gyenge, zajos elektromos mintázatok. A BrainCo saját, száraz elektródás szenzort és MI-alapú jeldekódolót fejlesztett ki, így nem kell a testbe beavatkozni.
A fejlesztési terv szerint elsőként az amputáltaknak kínálják a technológiát, ezt követnék például az ADHD-val vagy depresszióval élők, ezután pedig a szélesebb fogyasztói piac jönne sorra. A hosszabb távú cél az, hogy a BrainCo licencelhesse platformját, és ne csak saját termékeikben, hanem idegitechnológiai partnereknél is megjelenhessen.
Piaci harc: drágán a koponya alatt vagy olcsón a fejen kívül?
A befektetők sem tudnak teljesen megegyezni abban, melyik út lehet a nyerő: az agyba ültetett vagy a teljesen külső eszközök? Sokan úgy vélik, csak az implantátumok adnak valódi, mély hozzáférést az agyhoz, mások viszont az ultrahangos és szenzoros, viselhető technológiákban látnak nagy lehetőséget, amelyek nem járnak sebészeti kockázattal.
A nagyobb tőkeberuházás elősegítheti a piac áttörését, de a jövőbeli alkalmazási körök még szinte beláthatatlanok. Egyes szakértők szerint a jelenlegi, hagyományos, nem invazív megoldások hatékonysága még mindig alacsonyabb, de a BrainCo innovatív szenzorai, MI-alapú jelfeldolgozása és üzleti tapasztalata előnyt jelenthet.
A felhasználási terület végső soron meghatározza, melyik technológia járhat elöl: klinikai célokra, munkára, szórakozásra, mélyebb vagy felszíni agyterületekre, rövid vagy akár folyamatos használatra keresnek-e megoldást.
Mire fókuszál Kína, és mi a helyzet a világ többi részén?
Míg az amerikai agytechnológia mögött jórészt magánmilliárdosok állnak, Kínában az állam koordináltan finanszírozza az ipart. Pekingi minisztériumok közös tervet dolgoztak ki, amely 2027-re tűzött ki áttörő fejlesztési célokat. Egyes vidéki régiók külön akciótervet indítottak a kutatás, a gyártás és az ipari fejlesztés gyorsításáért.
A kínai startupokat a kockázatkerülő állami és félig állami befektetők gyakran ösztönzik arra, hogy gyorsan mutassanak üzleti eredményt – ezért számos cég inkább fogyasztói BCI-eszközökkel, például rehabilitációs termékekkel kezdi.
Kína iparpolitikájának része lett az agy–számítógép interfész, és az egész ellátási lánc helyi fejlesztésére koncentrálnak; ide tartozik például a stroke utáni rehabilitáció, a protézisek vagy a kognitív képességek felmérése. Az együttműködés kiterjed a kórházakra, egyetemekre, sőt, külön biztosítási kategória is létrejött a BCI-eszközök számára – ez megnyithatja az utat a szélesebb elterjedés előtt.
Később akár személyiségi jogi és adatvédelmi konfliktusokhoz is vezethet, ha a BCI tömegessé válik. Felmerülnek etikai kérdések is, ha a technológia emberfeletti teljesítményt tesz lehetővé. A BrainCo emellett hangsúlyozza, hogy az adatokat kizárólag a felhasználók eszközein tárolják, nem küldik fel a felhőbe, használat után pedig törlik őket.
A határok viszont itt sem lehetnek akadályok: a BrainCo célja, hogy minden rászorulónak elérhetővé tegye a technológiát, függetlenül attól, melyik országban él.
