Az agy mintájára épülő gépek forradalmasítják a matematikát

Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának egyik kutatólaboratóriuma bejelentette, hogy a neuromorfikus számítógépek, vagyis az emberi agy mintájára épülő gépek kiválóan teljesítenek bonyolult matematikai problémák megoldásában. Ezek a gépek parciális differenciálegyenleteket (PDE-ket) oldanak meg, amelyek alapvetőek például a folyadékdinamika, az elektromágneses terek és a szerkezetmechanika modellezésében. A Sandia National Laboratories kutatói, Brad Theilman és Brad Aimone egy új algoritmust fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy neuromorfikus hardverek ilyen egyenleteket olyan hatékonyan oldjanak meg, ahogyan azt hagyományosan csak szuperszámítógépektől várnánk.

Az agy, a végső számítógép

A kutatók rámutatnak, hogy bár a mai mesterségesintelligencia-rendszerek néha képesek intelligens viselkedésre, az igazi agyhoz képest elképesztő mennyiségű erőforrást fogyasztanak. A legtöbb szakértő eddig úgy gondolta, hogy a neuromorfikus gépek főleg mintafelismerésben és MI-hálózatok gyorsításában jók, de ilyen nehéz matematikai feladatokra nem lesznek képesek. Aimone és Theilman szerint viszont az agy is folyamatosan bonyolult számításokat végez; például egy teniszütés megtervezése valójában exaszintű matematikai feladat – ráadásul mindezt igen kis energiaigénnyel.

Tudományos áttörések a gyógyításban is?

Az új algoritmus szerkezete hasonlít az agykéreg hálózataira, így közelebb viheti a tudományt ahhoz, hogy megértse, pontosan hogyan végez számításokat az agy. Ez akár azt is jelentheti, hogy bizonyos agyi betegségek, például az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór, a számítási folyamatok zavaraiból eredhetnek. Ha a kutatók sejtése helyes, a neuromorfikus gépek nemcsak szuperszámítógépeket válthatnak le, hanem az idegrendszeri betegségek megértésében és kezelésében is áttörést hozhatnak.

2025, adrienne, science.slashdot.org alapján