Hol tombol a legjobban az MI-zaj?
A világ legnagyobb videóplatformján, a YouTube-on készült friss elemzés szerint a 100 legfelkapottabb csatorna minden országban egyre több MI-zajjal üzemel. Spanyolországban az MI-zajos csatornáknak összesen 20,22 millió feliratkozójuk van – messze a legtöbb. Érdekesség, hogy csak nyolc MI-zajos csatorna került be a spanyol top 100 listába, míg például Pakisztánban húsz, Egyiptomban tizennégy, Dél-Koreában tizenegy, az USA-ban kilenc ilyen csatorna szerepel.
A spanyol MI-zajos csatornák sikerét főként egy vallási videócsatorna hajtja, amely interaktív, kvízjellegű, Jézust főszerepbe állító brainrot-videók tömegével vonzza a nézőket. Különösen fontos kiemelni, hogy két spanyol humorcsatorna is több mint 3,5 millió feliratkozót gyűjtött, főleg agyrohasztó, MI-s poénvideókkal.
A nézettség tekintetében Dél-Korea viszi a prímet, hiszen a legnépszerűbb MI-zajos csatornái összesen 8,45 milliárd megtekintést értek el. Ez majdnem 1,6-szor annyi, mint Pakisztán esetében (5,34 milliárd), és 3,4-szer annyi, mint Spanyolországban (2,52 milliárd). A dél-koreai Three Minutes Wisdom önmagában is majdnem 2 milliárd megtekintést halmozott fel, és évente átlagosan közel 1,6 milliárd forintos reklámbevételt termel.
A legnézettebb MI-zajos csatornák – és a pénz, amit kaszálnak
A világ legtöbb feliratkozójával rendelkező MI-zajos videócsatornája az Egyesült Államokban működik: a Cuentos Fascinantes 5,95 millió feliratkozóval globális csúcstartó. Ez a szám alig haladja meg az Imperio de Jesús spanyol csatorna 5,87 milliós táborát, de körülbelül másfélszerese a bolgár, brazil vagy pakisztáni topcsatornáknak.
Az indiai Bandar Apna Dost nevű csatorna a világ legtöbbet nézett MI-zajos csatornája 2,07 milliárd megtekintéssel. Az évente becsült bevétele ezen a csatornán meghaladja az 1,6 milliárd forintot. Főként MI-vel generált, drámai vagy vicces majomsztorikat láthatunk, gyakran azonos sablonokra építve.
A pénzügyi siker főként a nézettségből származik, hiszen a reklámbevétel az 1000 megtekintés után fizetett átlagos összeg alapján számítható ki. Egyes csatornák így minden évben milliárdokat kaszálnak, gyakorlatilag ipari mennyiségű, automatikusan gyártott, alacsony minőségű tartalommal.
Hány ilyen videót látsz valójában?
Például egy újonnan létrehozott YouTube-fiók esetén az első 500 Short-videó közül 33 százalék brainrot, azaz „agyrohasztó”, értelmetlen MI-s tartalom volt, míg 21 százalék tisztán MI által gyártott videóként azonosítható.
Különösen fontos kiemelni, hogy YouTube-on jelenleg a leggyorsabban növekvő csatornák közel 10 százaléka kizárólag MI által generált tartalmat tesz közzé. Az ilyen tartalmak, akármennyire sekélyesek is, rendkívül addiktívak a felhasználók jelentős rétege számára.
Mit jelent ez a kreatív szakmáknak és a nézőknek?
A generatív MI-videók elterjedésével egyre több nagy márka és filmes iskola is kísérletezik MI-vel, bár sokszor csak háttérmunkaként vagy kreatív asszisztensként használják. Fontos azonban megérteni, hogy az MI-zaj és az agyrohasztó videók párhuzamosan árasztják el az internetet – rombolva a kreativitást, és manipulálva a közvéleményt.
A probléma nemcsak a tartalmak minőségével, hanem mennyiségével is jár: az információs zaj miatt az emberek egyre inkább rászorulnak az algoritmusokra, hogy szűrjék a tartalmat helyettük. Különösen veszélyes, hogy MI-eszközök segítségével pillanatok alatt létrehozható hitelesnek tűnő, de teljesen hamis videó vagy esemény – amely a tömegkommunikációra és a politikára is óriási hatást gyakorolhat.
Megoldás: Több médiaoktatás, kevesebb naivitás
A megoldás nem az MI teljes elutasítása, hanem az, hogy a közönség és az alkotók is tudatosabbak legyenek a médiafogyasztásban. Aki valóban értékes tartalmat akar létrehozni vagy befogadni, annak minél többet kell tanulnia a médiaműveltségről, az algoritmusok működéséről, a források hitelességéről és az MI-tartalom felismeréséről. Az iskolarendszerben különösen fontos lenne, hogy a diákokat felvértezzük az információk kritikus szűrésének képességével, hogy a silány MI-zaj ne tompíthassa el végleg a gondolkodásunkat.
Az MI-zaj egyre nagyobb hányadát teszi ki az online videóknak, és csak idő kérdése, hogy mennyire sikerül tudatos fogyasztóként megbirkóznunk a kényelmes, ám veszélyes információáradattal.
