A kenguruk mozgásának titka
A kenguruk és rokonaik, a wallabik, a makropodák közé tartoznak, és sajátos mozgásformájuk sokakat foglalkoztat. Gyorsabb tempónál nem növekszik számottevően az energiafelhasználásuk, ami szokatlan az állatvilágban. A kérdés megválaszolására kutatók háromdimenziós mozgásrögzítést és erőmérő lapokat használtak vörös és szürke kenguruk vizsgálatára. Kiderült, hogy a gyors szökdelés során a kenguruk hátsó végtagjai mélyebben behajlanak, bokájuk pedig a munka jelentős részét végzi minden ugráskor. A mélyített tartás jobb energia-visszanyerést eredményez, ezzel magyarázható hatékony haladásuk.
Ősmadár, amely kavicsokon fulladt meg
A kínai Shandong Tianyu Természettudományi Múzeumban került elő egy mintegy 120 millió éves madárkövület, amelynek torkát több mint 800 apró kő zárta el. A tudósok CT-vizsgálatokkal kimutatták, hogy ezek a kövek nem a táplálék feldolgozását segítő zúzókövek voltak, mint például a csirkék esetében, hanem minden valószínűség szerint egy beteg állat véletlen vagy szokatlan viselkedésének eredményei: a madár minden bizonnyal nem tudta visszaöklendezni a köveket, amelyek végül megfojtották. Ezzel egy új madárfaj, a Chromeornis funkyi (a Chromeo zenekarról elnevezve) története is ismertté vált.
Szuperkilonóva: kettős robbanás az űrben
2017-ben az asztronómusok először rögzítették két neutroncsillag összeütközését, ami gammasugár-kitöréssel és kilonóva-robbanással járt. Most újabb hasonló, de annál érdekesebb eseményre bukkantak: az AT2025ulz katalógusjelű robbanás egy órákkal korábbi szupernóvához köthető. Eszerint először egy hatalmas csillag robbant fel, létrehozva két neutroncsillagot, amelyek aztán szinte azonnal összeolvadtak, kilonóvát generálva. Bár a bizonyítékok még nem döntőek, a kettős robbanás gondolata izgalmas kutatási irányt vetít előre.
Ókori hajós ujjlenyomata
A dán partok közelében a Kr. e. 4. században csata zajlott, az egyik meghódított hajót pedig trófeaként elsüllyesztették egy lápban. Az 1880-as években megtalált Hjortspring-hajó későbbi vizsgálatánál a kutatók meglepően jól megőrzött emberi ujjlenyomatot találtak a fenyőszurkon, amellyel a hajót vízzáróvá tették. Az anyag összetétele alapján valószínűsíthető, hogy a hajó építői a Balti-tenger partjáról származtak. A kutatók azt remélik, hogy a szurkon maradt DNS-mintából még többet megtudhatnak róluk.
Római gipszbe öntött temetések titkai
Yorkshire régészeti lelőhelyein a római időkből származó gipszbe öntött temetkezéseket tártak fel. A technika lényege, hogy a koporsóban lévő testet folyékony, nem túl forró gipszzel öntötték le. Ahogy a gipsz megkötött, a lebomló test helyén üreg keletkezett, de a test, a ruházat és akár az ujjlenyomatok is megőrződtek a gipszen. Egy régi szarkofág tisztítása során a kutatók éles ujjlenyomatokat fedeztek fel, így feltételezhető, hogy a gipszet kézzel simították el. Ha sikerül DNS-t nyerniük, az elhunyt nemét is meghatározhatják.
Super Mario segít a kiégés leküzdésében
A mai húszas éveikben járó fiatalok rengeteg stressznek vannak kitéve: drága megélhetés, tanulmányi és társadalmi elvárások, folyamatos digitális jelenlét. Japán és amerikai kutatók azt vizsgálták, mennyiben enyhíti a stresszt és segít a kiégés megelőzésében, ha valaki nosztalgikus, klasszikus videojátékokat játszik, például a Super Mario Bros.-t vagy a Yoshit. A 41 fő részvételével készült interjúk és a 336 játékos körében végzett felmérés szerint azok, akik játék közben gyermeki rácsodálkozást éltek át, boldogabbnak és kevésbé hajlamosnak vallották magukat a kiégésre. Ezért a videojátékok megfelelő formája mentálisan védő környezetté válhat.
Megfejtették az Agymenők (The Big Bang Theory) sötétanyag-rejtélyét
Az Agymenők (The Big Bang Theory) sorozatban Sheldon és Leonard egy olyan egyenleten vitatkoztak, amely a Napból származó axion részecskék előállítását vizsgálta. Az axionok az elméleti fizika egyik legrejtélyesebb szereplői: ezek a részecskék magyarázhatják a sötét anyagot, amely a világegyetem tömegének körülbelül 23 százalékát adja. Az axionok hullámként és részecskeként is viselkednek, viszont rendkívül gyengén kölcsönhatnak a közönséges anyaggal, így a nagy ütköztetőkben sem keletkeznek. Ezért a kutatók elkezdtek kisebb kísérleteket tervezni, például fúziós reaktorokat. Egy új kutatás szerint axionokat hozhatnak létre deutérium és trícium fúziójából, amikor a keletkező neutronok az anyagot bombázzák. Emellett a kutatók azt is remélik, hogy ezzel közelebb kerültek a sötét anyag megismeréséhez.
A fentiek tükrében jól látszik, hogy a tudományos világ még mindig képes meglepetéseket okozni egészen hétköznapinak tűnő kérdésektől az elképzelhetetlenül távoli univerzumig. Legyen szó a stresszoldó videojátékokról, egy ősi ujjlenyomatról vagy a sötét anyagról, minden új felfedezés új kapukat nyit meg a megértés felé.
