Közös eszközök és vadászmódszerek
Az Üçağızlı II-barlang Törökország Földközi-tengeri partvidékén, egy ősi forgalmi folyosóban helyezkedik el, amely a Levantét Eurázsiával kötötte össze. Itt a régészek neandervölgyiektől származó fogakat és egy állkapocstöredéket találtak, valamint későbbi Homo sapiens maradványokat is. Az üledék optikailag stimulált lumineszcenciavizsgálatával sikerült megállapítani, hogy a neandervölgyiek körülbelül 77 000-től 59 000 évvel ezelőtt, míg a Homo sapiens nagyjából 59 000–47 000 évvel ezelőtt lakta a barlangot. A rétegek tanúsága szerint mindkét csoport nagyon hasonló vadászó-gyűjtögető stratégiát és kőeszköztechnológiát alkalmazott. Mindkét embercsoport ugyanazokat az állatokat – vadkecskét, dámszarvast, őzet és vaddisznót – űzte, és ugyanazokról a helyekről szerezte be a kovaalapanyagot.
Ékszerek, szimbólumok, közös hagyományok
A régészeti rétegek újabb és újabb csigahéjakat is felfedtek – összesen 29-et –, amelyeket nem étel, hanem díszítés céljából hozhattak a barlangba. Több héjon furat található, így fűzérként is használhatták őket, míg egy, a neandervölgyi időszakból származó példány elszíneződése szándékos hevítésre utal. Ugyanígy árulkodó, hogy ezek a dísztárgyak a kulturális kapcsolódás bizonyítékai.
Kapcsolat vagy párhuzam?
Bár a barlang két különböző időszakban volt lakott, a kulturális folytonosság érzékelhető, mintha a Homo sapiens bizonyos szokásokat, ötleteket a neandervölgyiektől vett volna át, vagy épp fordítva. A franciaországi Mandrin-barlangban hasonló időszakban nem mutatkozott ilyen kulturális hasonlóság, míg az izraeli Tinshemet-barlangban már igen – ezek a helyszínek így új megvilágításba helyezik az ősemberek kapcsolatát és közös történelmét.
Mi történt a neandervölgyiekkel?
Bár a Homo sapiens végül mintegy 40 000 évvel ezelőtt kiszorította a neandervölgyieket, a jelenlegi leletek alapján nem a kulturális, hanem valószínűleg biológiai vagy gondolkodásbeli előny segítette a túlélését. Feltételezik, hogy a Homo sapiens rugalmasabb gondolkodásmódja, kreatívabb önkifejezési képessége tette lehetővé az alkalmazkodóbb életmódot. Az azonban, hogy pontosan miben is tért el a két faj „fejben”, az eddig feltárt fosszíliák alapján még mindig rejtély.
Új kérdések és jövőbeli kutatások
Az Üçağızlı II-barlanghoz hasonló feltárások a modern és neandervölgyi emberek közötti kulturális érintkezések újragondolására késztetnek. A kutatók további, még átfogóbb ásatásokkal remélik feltárni, hol, mikor és hogyan történt ez a kulturális csere, ami új fejezetet nyithat az emberi evolúció történetében.
