A Linux-hiba, amivel kiszökhet a vendég VM — 250 ezer dollár a Google-tól

Noha a Linux hosszú ideje az egyik legmegbízhatóbb operációs rendszerként él a köztudatban, a közelmúltban két súlyos sebezhetőség is napvilágra került, amelyek alapjaiban rengethetik meg a felhőszolgáltatók biztonságát. Az egyik lehetséges támadási pont lehetővé teszi, hogy egy virtuális gép elszabaduljon a saját korlátai közül, és akár átvegye az irányítást a fizikai szerver felett is. Ezek a hibák nemcsak a rendszeradminisztrátorokat, hanem mindenkit érintenek, aki Linuxot használ – különösen, ha felhőalapú infrastruktúrában dolgozik.

Januscape: új rémálom a felhőben

A Januscape nevű sebezhetőség 16 évig rejtőzött a Linux kernelben, és az AMD-, illetve Intel-processzorokon futó KVM virtuális gépeket érinti. A hiba a KVM azon részében található, amely a vendég VM-hez tartozó erőforrásokat kezeli. Ennek kihasználásával egy támadó, aki akár csak egyetlen példányt bérel egy nyilvános felhőplatformon, képes lehet pánikot kelteni a host kernelében, ezzel kiütve az összes többi VM-et is (szolgáltatásmegtagadásos, azaz DoS-támadás), vagy akár átvenni a host fölött az irányítást, minden VM-mel együtt (távoli kódfuttatás, RCE).

A sebezhetőség lényege egy memóriahasználati hiba (use-after-free) a shadow MMU emulációban, amely a címfordításért felel. Itt a támadó kizárólag vendégoldalon indíthat olyan exploitot, amely összeomlasztja a host rendszert – vagy a jövőben akár ki is törhet a vendéggépből. Érdekesség, hogy a hiba nem kapcsolódik a QEMU-hoz, így olyan, saját virtualizációs veremmel rendelkező felhőszolgáltatók környezetében is veszélyes. A sikeres kihasználáshoz a támadónak root jogosultságra van szüksége a vendég VM-ben. A Google 250 000 dollárt (nagyjából 91 millió forintot) fizetett a hiba felfedezőjének.

GhostLock: 15 éves rejtőzködő veszély

Egy másik, GhostLocknak elnevezett hiba szintén súlyos veszélyt jelent. Ez a kernel futex prioritásöröklő mechanizmusában (mely a feladatok sorrendjét szabályozza) gyökerezik, és már 15 éve jelen van a rendszerben. Egy ritka helyzetben a rendszer a rossz pillanatban törli egy feladat rekordját, így a kernel egy olyan memóriacímre kezd mutatni, amelyet már felszabadított – klasszikus use-after-free hiba. Itt a kutatók egy trükkös láncolással elérték, hogy végül saját kódjuk root jogosultsággal fusson le.

A GhostLock súlyossági pontszáma 7,8/10. A kutatók 92 337 dollárt (kb. 33,5 millió forintot) kaptak a Google kernelCTF hibavadász-programjában. Mindkét sebezhetőségre már készült javítás, ezért minden Linux-felhasználónak érdemes ellenőriznie, hogy rendszerén elérhetők-e a frissítések.

2026, adminboss, arstechnica.com alapján