Gigantikus kínai terjeszkedés
A friss adatok szerint a 2019 és 2025 közötti időszakban a kínai vállalatok mintegy 37 000 milliárd forint (közel 101 milliárd dollár) értékben jelentettek be elektromos autóra és akkumulátorgyártásra irányuló külföldi beruházásokat. Ezzel szemben az amerikai vállalatok ugyanezen időszakra alig 14 000 milliárd forintnyi (kicsit több mint 38 milliárd dollár) hasonló jellegű befektetésen vannak túl. Egyes elemzők szerint ugyan a kínai beruházások jelentős része még csak terv, és ezeknek csak a fele valósul meg, ám még így is messze előnyben vannak.
Ez a folyamat azért is figyelemre méltó, mert az elmúlt évtizedben még az amerikai vállalatok jártak élen a külföldi autóipari beruházásokban, de 2021-től megfordult a helyzet. A kínai cégek hosszú távú gondolkodása, a beszállítói láncok kiépítése és világszintű gyártási hálózatuk révén válnak meghatározóvá.
Mi áll a kínai offenzíva hátterében?
A háttérben három fő tényező sejlik fel. Egyfelől Kínában túltelített az autópiac, egymást érik az árháborúk és gyárbezárások – ennek hatására a hazai piacon egyre nehezebb nyereséget elérni. Ilyen helyzetben logikus lépés a külföldi piacok felé fordulni.
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a megfizethető kínai elektromos autók iránti nemzetközi kereslet – főleg Latin-Amerikában, Európában és Ausztráliában – soha nem látott méreteket ölt. Például Latin-Amerikában az újonnan eladott elektromos autók 80%-a már kínai eredetű.
Emellett az agresszív kereskedelmi korlátozások is jelentősen befolyásolják ezt a folyamatot. Több ország, köztük az EU tagállamai, vámokat léptettek életbe a kínai autókkal szemben, hogy védjék saját iparukat. A kínai gyártók pedig válaszként helyben kezdtek gyárakat építeni – például Magyarországon –, mert így vámok nélkül juthatnak be az európai piacra.
Kínai „ipari diplomácia” és a jövő veszélyei
A befektetések nemcsak gazdasági előnyt hoznak Kínának, hanem stratégiai kapcsolatokat is kiépítenek a fogadó országokkal, amit több szakértő ipari diplomáciának nevez. A kínai piaci expanzió megerősíti a globális technológiai és ellátási láncokat is, hozzájárulva ahhoz, hogy Kína nehezen kiszorítható szereplővé váljon ezen a téren.
Az amerikai vállalatok ezzel szemben inkább a hazai piacra koncentrálnak, emiatt lelassult a nemzetközi terjeszkedésük. Bár már több országban jelen vannak – például Mexikóban, Kínában vagy Európa egyes részein –, ez nem pótolja azokat a friss befektetéseket, amelyek most formálják át az autóipart.
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a kínai elektromos autógyártók külföldi beruházásai négyszeresen-hatszorosan haladják meg az amerikaiakét, rögzítve a piaci dominanciát, és hosszú távon jelentős függőségeket teremtenek.
