A hosszú élet titka: tényleg a génjeinkben van?

Friss kutatások szerint a génjeink jóval nagyobb szerepet játszanak a várható élettartamunkban, mint eddig hittük. Míg korábban úgy vélték, hogy az élettartam mindössze 25 százalékban tekinthető örökölhetőnek, a többit pedig környezeti tényezők, például az étkezés, a mozgás vagy a szerencse határozzák meg, egy új tanulmány szerint az örökölhetőség akár 55 százalékos is lehet.

Mi befolyásolja valójában a hosszú életet?

Lényeges szempont, hogy a kutatók már különbséget tesznek két halálok között: az úgynevezett belső, azaz biológiai okokból bekövetkező halálesetek (például öregedés, genetikai mutációk) és a külső okok (például balesetek, fertőzések) által okozottak között. Korábban az elemzések nem választották szét ezeket, így az örökölhetőséget alábecsülték. Ez a megközelítés most komoly változást hozott: amikor a kutatás szétválasztotta a kettőt, kiderült, hogy ha minden külső tényező kizárható lenne, az élettartam örökölhetősége majdnem a duplájára nő.

Különböző évtizedek, eltérő eredmények

Erre utal többek között, hogy a 20. század elejétől, amikor javultak az egészségügyi feltételek, folyamatosan csökkent a balesetek okozta halálozások aránya. Ilyenkor a testvérek élettartamának hasonlósága is egyre nőtt, vagyis a genetikai hatás láthatóbbá vált.

A mindennapok jelentősége

Összegzésként elmondható, hogy a tanulmány rámutat: a hosszú élet titka nagyobb mértékben rejlik a génjeinkben, mint korábban gondoltuk. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a helyes étrend, a rendszeres mozgás vagy a pihentető alvás lényegtelen lenne. Még ha az életmód csupán 45 százalékban határozza is meg a várható élettartamot, ezek a tényezők minden esetben segítenek, függetlenül attól, milyen genetikai kódot kaptunk örökül.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján