A fagyos mikrobák kék fehérjéi: új molekuláris kapcsolók? Hideg, de legalább nem Elon Musk a főszereplő!

A fagyos mikrobák kék fehérjéi: új molekuláris kapcsolók? Hideg, de legalább nem Elon Musk a főszereplő!
Képzeld el Grönland hatalmas gleccsereit, a Tibet magashegységeinek örök havát vagy Finnország jéghideg talajvizét. Ez a dermesztő világ nemcsak megjelenésében különleges: parányi élőlényei olyan fehérjéket rejtenek, amelyek akár az agysejtek kapcsolgatásának kulcsszereplőivé válhatnak. Dr. Kirill Kovalev, a szerkezetbiológia kutatója, évek óta vizsgál különféle rhodopszinokat: ezek a színes fehérjék teszik lehetővé, hogy egyes vízi mikrobák a napfényt energiaforrásként hasznosítsák. Arra azonban ő sem számított, hogy egyszer egy olyan rhodopszin-csoport nyomára bukkan, amely teljesen kilóg a sorból.

Kék fénytől a molekuláris kapcsolóig

A legtöbb rhodopszin rózsaszínes vagy narancsos árnyalatú, így zöld és kék fényt nyelnek el, ezek hatására aktiválódnak. A tudomány régóta vadászik a kék színűekre, mert ezek a vörös fényre válaszolnak – a vörös fény viszont mélyebben és kíméletesebben hatol át a szöveteken, akár az emberi testen is. Kovalev laboratóriumi vizsgálatai során felfedezte, hogy az általa „cryorhodopszinoknak” elnevezett, hidegben élő mikrobákból származó fehérjék nemcsak rendkívül változatosak, hanem köztük több igazi kék példányt is találni. Erről a Science Advances című tudományos folyóiratban számoltak be.

A rhodopszinok színét a molekulaszerkezetük határozza meg – egészen apró szerkezeti eltérés is elég ahhoz, hogy teljesen más színnel válaszoljanak a fényre. Kovalev rájött, pontosan az a szerkezeti csavar teszi kék színűvé a cryorhodopszinokat, amelyre adatbázis-böngészés közben először felfigyelt. Most, hogy pontosan tudja, mi okozza ezt a színt, célzottan képes mesterséges kék rhodopszinokat tervezni.

Sejten belüli áramkör: ki, be!

Az áttörés nem csupán a szín miatt jelentős: Kovalev kollégái agysejteken is kipróbálták a cryorhodopszinokat. Ha UV-fénnyel világították meg a cryorhodopszint expresszáló sejteket, elektromos áram indult el bennük. Ezt követően, ha zöld fénnyel világították tovább, még izgatottabbá váltak a sejtek, ellenben ha vörös vagy UV-fényt kaptak, a sejtek kevésbé lettek ingerlékenyek.

A módszer tulajdonképpen egy új optogenetikai eszköz, mellyel villámgyorsan lehet ki- vagy bekapcsolni a sejtek elektromos aktivitását. Ez nemcsak alapkutatáshoz, hanem biotechnológiai és orvosi fejlesztésekhez is forradalmi jelentőségű lehet. Az ilyen típusú kutatások az alapjai az optikai cochleáris implantátumok fejlesztésének is, ahol fény segítségével próbálják visszaadni a hallást.

A jég biológiája: UV-védő és érzékelő

A frankfurti kutatók spektrális vizsgálatai szerint a cryorhodopszinok a leglassabbak az összes eddig ismert rhodopszin között, amikor fényre reagálnak. Ez a lassúság arra enged következtetni, hogy akár szenzorként is működhetnek, vagyis az UV-fény jelenlétét érzékelhetik a mikroorganizmusok számára. Ebben segíthet egy rejtélyes, apró fehérje is: mindig együtt találhatóak a két génnel, valószínűleg funkcionálisan összekapcsolódnak. MI-modellezéssel a kutatók kimutatták, hogy öt ilyen kicsi fehérje gyűrűt alkot a cryorhodopszin mellett, és ha UV-fényt érzékelnek, a kis protein továbbszállítja az információt a sejt belsejébe.

Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi a fehérjefunkciók evolúcióját – úgy tűnik, ezek a fehérjék abban segítenek a hidegben élő mikrobáknak, hogy érzékeljék és kivédjék az őket a hegytetőkön vagy az örök hó alatt érő intenzív UV-sugárzást, amely könnyen károsíthatja őket.


Egyedi kihívások az egyedi molekulákkal

Az egyik nehézség abban rejlett, hogy ezek a fehérjék szinte teljesen azonos szerkezetűek. Már egyetlen atom helyzetének eltolódása is új tulajdonságokat eredményezhet – ilyen apró különbségek feltárása viszont rendkívül precíz vizsgálatokat igényelt. Kovalev ezért négy dimenziós strukturális biológiai megközelítést alkalmazott: ahhoz, hogy időben és térben is nagyfelbontású felvételeket készíthessen, ötvözte az EMBL Hamburg P14-es kristálydiffrakciós lézerét és a hollandiai Groningenben működő krio-elektronmikroszkópot, miközben fénnyel aktiválta a fehérjéket.

Mindehhez a kutatócsoportnak szinte teljes sötétségben kellett dolgoznia, hiszen a cryorhodopszinok éppolyan érzékenyek a fényre, mint amennyire kékek.

A cryorhodopszinok tehát még nem állnak készen arra, hogy azonnal bevethető eszközökké váljanak az orvosi vagy biotechnológiai fejlesztésekben, de mintapéldányként már most megmutatták, hogy a fagyos világban lappanghatnak a jövő legizgalmasabb molekuláris kapcsolói. Az pedig egészen biztos, hogy a Föld legeldugottabb, leghidegebb tájai még sok ehhez hasonló apró csodát rejtenek.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Mit gondolsz, milyen felelőssége van a tudósoknak, amikor új molekuláris eszközöket hoznak létre?
  • Szerinted milyen szempontokat kellene figyelembe venni, mielőtt ilyen technológiákat alkalmaznak embereken?
  • Te mit tennél, ha felfedeznél valami újat, ami akár veszélyes is lehet a természetes környezetre?


Legfrissebb posztok

hétfő 21:00

Az Instagram felrobbant: Kylie Jenner ismét bikiniben pózol

A hétfői rosszkedvre itt a tökéletes ellenszer: Kylie Jenner újabb bikinis szelfivel lepte meg követőit, és elképesztően néz ki...

hétfő 20:49

A Google Assistant lehúzza a rolót – közeleg a vég?

🚪 Alig maradt már idő a Google Assistant számára, hiszen a vállalat hivatalosan bejelentette: az MI-alapú Gemini váltja fel teljesen a jelenlegi digitális segédet...

hétfő 20:17

Az egészséges étrenddel búcsút inthetsz a székrekedésnek

A krónikus székrekedés egyre több embert érint, ahogy öregszünk, és komolyan rontja az életminőséget...

hétfő 20:03

A COP30 káosza, szelídülő mosómedvék és a fluorid váratlan fordulata

🦝 Érdemes megvizsgálni, hogy mi történt a braziliai COP30 csúcstalálkozón, milyen hatással van a fluorid a gyerekekre, és miért kezdik el a városi mosómedvék elveszíteni vad természetüket...

hétfő 19:49

Az iOS 27 komolyra vált: stabilitás a trükkök helyett

Az Apple jelentős stratégiaváltással közelít a következő iPhone-szoftverfrissítéshez: az iOS 27 fejlesztésében ezúttal a stabilitásra és a teljesítményjavításra helyezik a hangsúlyt, nem pedig a feltűnő újdonságokra...

hétfő 19:33

Az agykutatás új sztárjai: végre láthatjuk az igazi asztrocitákat

Az asztrociták a leggyakoribb és legrejtélyesebb agysejtek, amelyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az idegi kommunikáció szabályozásában és a vér–agy gát fenntartásában...

hétfő 19:19

A mesterséges intelligencia új királya: a Gemini 3 diadalmenete

Érdekes felvetés, hogy a Google legújabb MI-modellje, a Gemini 3 alaposan felkavarta az iparágat...

hétfő 19:01

Az MI-láz csúcsra járatja a memóriaválságot, a Lenovo készletez

A Lenovo, a világ legnagyobb PC-gyártója rekordmennyiségű memóriát és kulcsfontosságú alkatrészeket halmoz fel, hogy kivédje az MI-robbanás okozta ellátási gondokat...

hétfő 18:49

Az amerikai bankóriásokat újabb, összehangolt kibertámadás érte

💰 November közepén súlyos kibertámadás érte a New York-i SitusAMC nevű pénzügyi technológiai céget, amely több mint ezer banknak, jelzálogcégnek és ingatlanpiaci szereplőnek nyújt szolgáltatásokat...

hétfő 18:20

Az űrverseny új terepe: a Rocket Lab rákapcsol

🚀 A Rocket Lab idén történelmet írt, amikor 17 sikeres Electron-indítást teljesített, és ezzel új rekordot állított fel...

hétfő 17:50

Az új COVID-vakcinatechnológia áttörést hozhat a kígyómérgezés kezelésében

Az mRNS-alapú vakcinák, amelyek a COVID–19 elleni harc kulcsszereplői voltak, most reményt hozhatnak a kígyómarások áldozatainak is...

hétfő 17:01

A Mars új manővere végképp szertefoszlatja a marsi tó álmát

2018-ban a kutatók szenzációs hírt közöltek: a Mars felszíne alatt folyékony vízre utaló jeleket találtak a Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionosphere Sounding (MARSIS) műszerrel...

hétfő 16:50

Az arany nyakék: a trón erejének jelképe

💍 Ez a hatodik századi arany pektorálé (mellékékszer) a bizánci ékszerkészítés egyik kivételes alkotása...

hétfő 16:33

Az MIT-botrány: kiderült, kamu volt a nagy MI-tanulmány

Májusban az MIT vezetősége bizalmatlanságot szavazott meg egy tudományos előpublikációval szemben, amely azt állította, hogy egy MI-alapú anyagtudományi felfedezőeszköz 1 018 amerikai kutatónak segített áttörő eredményekhez jutni...

hétfő 16:18

Az MI tényleg képes fénysebességgel gondolkodni?

⚡ A mesterséges intelligencia fejlődése régóta küzd egy alapvető akadállyal: a számítási sebesség és az energiafogyasztás együttes korlátaival...

hétfő 15:49

Az amerikai DJI-drónoknak tényleg befellegzett?

December 23-ig döntés születik a DJI sorsáról az Egyesült Államokban: ha a kínai vállalatot felveszik a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) úgynevezett tiltólistájára, többé nem hozhatna forgalomba új termékeket az USA-ban...

hétfő 15:34

Az iPad végre ablakos – de tényleg kézre áll?

💻 Az iPadOS 26 az iPad egyik legnagyobb frissítése, amióta 2010-ben bemutatták az első modellt...

hétfő 15:17

A CERN új MI-szabályai: így használhatod a mesterséges intelligenciát

A svájci CERN-ben a mesterséges intelligencia ma már mindenütt jelen van: bekerült az eszközökbe, a szoftverekbe, a felhőszolgáltatásokba, de a dolgozók is bevihetik, vagy akár saját maguk is fejleszthetnek MI-megoldásokat...

hétfő 14:49

A Windows 11 fájlkezelője végre villámgyors és átlátható lesz

⚡ A Microsoft új változtatásokat vezet be a Windows 11 Fájlkezelőjében, hogy gyorsabban induljon, különösen gyengébb hardveren, például tableteken vagy kézi számítógépeken...