2025. 07. 06., 10:01

A fagyos mikrobák kék fehérjéi: új molekuláris kapcsolók? Hideg, de legalább nem Elon Musk a főszereplő!

A fagyos mikrobák kék fehérjéi: új molekuláris kapcsolók? Hideg, de legalább nem Elon Musk a főszereplő!
Képzeld el Grönland hatalmas gleccsereit, a Tibet magashegységeinek örök havát vagy Finnország jéghideg talajvizét. Ez a dermesztő világ nemcsak megjelenésében különleges: parányi élőlényei olyan fehérjéket rejtenek, amelyek akár az agysejtek kapcsolgatásának kulcsszereplőivé válhatnak. Dr. Kirill Kovalev, a szerkezetbiológia kutatója, évek óta vizsgál különféle rhodopszinokat: ezek a színes fehérjék teszik lehetővé, hogy egyes vízi mikrobák a napfényt energiaforrásként hasznosítsák. Arra azonban ő sem számított, hogy egyszer egy olyan rhodopszin-csoport nyomára bukkan, amely teljesen kilóg a sorból.

Kék fénytől a molekuláris kapcsolóig

A legtöbb rhodopszin rózsaszínes vagy narancsos árnyalatú, így zöld és kék fényt nyelnek el, ezek hatására aktiválódnak. A tudomány régóta vadászik a kék színűekre, mert ezek a vörös fényre válaszolnak – a vörös fény viszont mélyebben és kíméletesebben hatol át a szöveteken, akár az emberi testen is. Kovalev laboratóriumi vizsgálatai során felfedezte, hogy az általa „cryorhodopszinoknak” elnevezett, hidegben élő mikrobákból származó fehérjék nemcsak rendkívül változatosak, hanem köztük több igazi kék példányt is találni. Erről a Science Advances című tudományos folyóiratban számoltak be.

A rhodopszinok színét a molekulaszerkezetük határozza meg – egészen apró szerkezeti eltérés is elég ahhoz, hogy teljesen más színnel válaszoljanak a fényre. Kovalev rájött, pontosan az a szerkezeti csavar teszi kék színűvé a cryorhodopszinokat, amelyre adatbázis-böngészés közben először felfigyelt. Most, hogy pontosan tudja, mi okozza ezt a színt, célzottan képes mesterséges kék rhodopszinokat tervezni.

Sejten belüli áramkör: ki, be!

Az áttörés nem csupán a szín miatt jelentős: Kovalev kollégái agysejteken is kipróbálták a cryorhodopszinokat. Ha UV-fénnyel világították meg a cryorhodopszint expresszáló sejteket, elektromos áram indult el bennük. Ezt követően, ha zöld fénnyel világították tovább, még izgatottabbá váltak a sejtek, ellenben ha vörös vagy UV-fényt kaptak, a sejtek kevésbé lettek ingerlékenyek.

A módszer tulajdonképpen egy új optogenetikai eszköz, mellyel villámgyorsan lehet ki- vagy bekapcsolni a sejtek elektromos aktivitását. Ez nemcsak alapkutatáshoz, hanem biotechnológiai és orvosi fejlesztésekhez is forradalmi jelentőségű lehet. Az ilyen típusú kutatások az alapjai az optikai cochleáris implantátumok fejlesztésének is, ahol fény segítségével próbálják visszaadni a hallást.

A jég biológiája: UV-védő és érzékelő

A frankfurti kutatók spektrális vizsgálatai szerint a cryorhodopszinok a leglassabbak az összes eddig ismert rhodopszin között, amikor fényre reagálnak. Ez a lassúság arra enged következtetni, hogy akár szenzorként is működhetnek, vagyis az UV-fény jelenlétét érzékelhetik a mikroorganizmusok számára. Ebben segíthet egy rejtélyes, apró fehérje is: mindig együtt találhatóak a két génnel, valószínűleg funkcionálisan összekapcsolódnak. MI-modellezéssel a kutatók kimutatták, hogy öt ilyen kicsi fehérje gyűrűt alkot a cryorhodopszin mellett, és ha UV-fényt érzékelnek, a kis protein továbbszállítja az információt a sejt belsejébe.

Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi a fehérjefunkciók evolúcióját – úgy tűnik, ezek a fehérjék abban segítenek a hidegben élő mikrobáknak, hogy érzékeljék és kivédjék az őket a hegytetőkön vagy az örök hó alatt érő intenzív UV-sugárzást, amely könnyen károsíthatja őket.


Egyedi kihívások az egyedi molekulákkal

Az egyik nehézség abban rejlett, hogy ezek a fehérjék szinte teljesen azonos szerkezetűek. Már egyetlen atom helyzetének eltolódása is új tulajdonságokat eredményezhet – ilyen apró különbségek feltárása viszont rendkívül precíz vizsgálatokat igényelt. Kovalev ezért négy dimenziós strukturális biológiai megközelítést alkalmazott: ahhoz, hogy időben és térben is nagyfelbontású felvételeket készíthessen, ötvözte az EMBL Hamburg P14-es kristálydiffrakciós lézerét és a hollandiai Groningenben működő krio-elektronmikroszkópot, miközben fénnyel aktiválta a fehérjéket.

Mindehhez a kutatócsoportnak szinte teljes sötétségben kellett dolgoznia, hiszen a cryorhodopszinok éppolyan érzékenyek a fényre, mint amennyire kékek.

A cryorhodopszinok tehát még nem állnak készen arra, hogy azonnal bevethető eszközökké váljanak az orvosi vagy biotechnológiai fejlesztésekben, de mintapéldányként már most megmutatták, hogy a fagyos világban lappanghatnak a jövő legizgalmasabb molekuláris kapcsolói. Az pedig egészen biztos, hogy a Föld legeldugottabb, leghidegebb tájai még sok ehhez hasonló apró csodát rejtenek.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Mit gondolsz, milyen felelőssége van a tudósoknak, amikor új molekuláris eszközöket hoznak létre?
  • Szerinted milyen szempontokat kellene figyelembe venni, mielőtt ilyen technológiákat alkalmaznak embereken?
  • Te mit tennél, ha felfedeznél valami újat, ami akár veszélyes is lehet a természetes környezetre?


Legfrissebb posztok

szombat 21:45

Valóban gamerek irányítják ezentúl az amerikai légiforgalmat?

Az Egyesült Államokban súlyos légiforgalmi irányítóhiány alakult ki, ezért a Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) szokatlan megoldáshoz folyamodott: mostantól célzottan videójáték-rajongók jelentkezését várják...

szombat 21:23

Az óriási kriptocsalást leleplezték: több mint 20 ezer áldozat.

Több mint 20 000 kriptovaluta-csalás áldozatát sikerült azonosítani egy nemzetközi rendőrségi akció során Kanadában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban...

szombat 21:01

Az amerikai levegőben is kimutatták az új mérget

🚨 Egy kutatócsoport Oklahomában végzett terepmunkája során olyan váratlan eredményre jutott, amire senki sem számított...

szombat 20:56

Az új robotok már a pénztárcádat is hizlalják

2026-ban a robotika elképesztő sebességgel fejlődik, különösen a robotok kézügyessége terén...

szombat 20:45

A Rockstar újabb botránya: hackerek zsarolják a GTA-fejlesztőket

A Rockstar Games ismét célkeresztbe került, ezúttal a hírhedt ShinyHunters nevű hackercsoport tört be a cég felhőalapú szervereire...

szombat 20:01

A Linux böngészőkirálya: Chrome vagy Firefox?

Most jön a nagy kérdés: böngészőt választani olyan, mint kedvenc kávézót keresni egy egyetemi negyedben – mindegyiknek van valami erőssége...

szombat 19:56

Az újabb csapás: a bitcoinbányászok naponta 7 millió forintot buknak érménként

A bitcoinbányászok számára sosem volt ennyire nehéz a helyzet: az átlagos előállítási költség egyetlen bitcoin esetén már 32 millió forint (88 000 USD), miközben a piaci ár épp csak eléri a 25 millió forintot (69 200 USD)...

szombat 19:13

A bíróságon vallhat ellened a chatbotod – az MI-doki?

🕵 Egy lényeges szempont, hogy az egészségi állapotunkkal kapcsolatos titkaink védelme mindig fontos volt: az orvosok, ügyvédek és pszichológusok titoktartási kötelezettsége biztosítja, hogy bizalommal forduljunk hozzájuk...

szombat 19:01

Az agy csapdái: így születnek a döntéseink

🧠 A nap minden percében választanunk kell: sütit vagy fánkot egy pékségben, vagy épp azt, melyik útvonalon menjünk haza...

szombat 18:56

Az évszázad áttörése: a vízben stabil karbén forradalmasíthatja a kémiát

⚡ Egy 67 éves, sokak által “őrültnek” tartott elmélet nyert bizonyítást: kaliforniai kutatók stabilizálták az egyik legreaktívabb szerves molekulát vízben, és ezzel fényt derítettek arra, mire képes valójában a B1-vitamin (tiamin) az élő szervezetekben...

szombat 18:45

A korai elhízás egész életre rányomja bélyegét az egészségre

💉 A kutatások szerint nemcsak az számít, mennyi a testsúlyunk, hanem az is, hogy mikor kezdünk el hízni életünk során...

szombat 17:01

Az első Merkúr-rover: túlélés a Nap perzselő szomszédságában

☉ Miközben a Mars felszínén már több rover is rendületlenül kutat évek óta, könnyű elfelejteni, mennyire összetett feladat lenne hasonlót megvalósítani más bolygókon...

szombat 16:56

Az új XChat: Elon Musk üzenőappja, amitől leesik az állad

Végre megjelenik az XChat, az X (korábbi Twitter) csevegője, és már előrendelhető iPhone-okra és iPadekre is...

szombat 16:45

A megfizethető, 8 portos 10GbE switch, ami végre működik

💻 A YuanLey YS100-0602T egy pénztárcabarát, de meglepően sokat tudó 8 portos 10GbE switch, ami sokak számára első ránézésre ismerős lehet – nem véletlenül, hiszen a hardveres alapok szinte teljesen megegyeznek a SICSOLINK modelljével...

szombat 16:25

Az MI és az adatközpontok visszahozzák a gázt és a csővezetékeket

Ki gondolta volna, hogy az Egyesült Államokban ismét reneszánszukat élik a földgázvezetékek...

szombat 15:45

Az új hővezető fém felforgatja a fizika törvényeit

Felmerül a kérdés, hogy véget érhet-e a réz egyeduralma az elektronikában és az energiarendszerekben...

szombat 15:35

Az államok visszavágnak a megfigyelőkamerák és rendszámolvasók ellen

A rendszámfelismerő kamerák és más fejlett megfigyelési rendszerek ma már alapvető eszközei lettek a helyi rendőrségeknek, de számos amerikai államban egyre többen próbálnak törvényi úton gátat szabni a személyes adatok tömeges gyűjtésének...

szombat 15:12

A bélbaktériumok diktálnak: ezért kívánsz bizonyos ételeket

A bélrendszerünkben több milliárdnyi mikroba él, amelyek kulcsszerepet játszanak nemcsak az emésztésben és az immunrendszer működésében, hanem talán abban is, hogy milyen ételeket kívánunk meg...

szombat 14:57

Az MI padlóra küldi a bölcsészeket, de jön a szakmunkások kora

Az MI korszakában rengeteg kérdés felmerül azzal kapcsolatban, milyen munkák maradnak, és kik húzzák a rövidebbet...

szombat 14:46

Az MI-forradalom: közeleg a hackerek legveszélyesebb fegyvere?

🛡 A mesterséges intelligencia fejlődésével nemcsak a védelmi rendszerek, hanem a kibertámadások is új szintre léphetnek...

szombat 14:24

Az Artemis II hazatérése: kényes hőpajzs, biztos kezekben

🚀 A NASA Artemis II missziójának legizgalmasabb pillanata közeleg: az űrhajó rövidesen visszatér a Földre, és az Orion kapszula rekordot döntő legénysége landol a Csendes-óceánban...

szombat 13:56

Az MI megszabadít a monotóniától – de tényleg kell nekünk?

💡 Fontos kérdés, hogy tényleg jót tesz-e nekünk, ha az MI eltünteti a mindennapi unalmas feladatokat a munkahelyen...

szombat 13:34

Az átvert HWMonitor: pofátlan trükközés a CPUID részéről

Amilyen menő dolog, amikor egy komoly rendszerfigyelő appot akarsz letölteni a CPUID oldaláról, olyan kellemetlen volt most szembesülni azzal, hogy a letöltési linkek egy sunyi kis malware-t kínáltak a kíváncsi felhasználóknak...

szombat 13:23

Az új Google Wallet végre használható, nem csak ígéret

A Google régóta várt frissítése végre elérhetővé vált, alapjaiban alakítva át a Google Wallet alkalmazást...

szombat 13:03

Az Android új ásza: érkezik a villámgyors Gemini Nano 4

Android-telefonokon hamarosan bemutatkozik egy mindeddiginél gyorsabb és okosabb MI, amely megváltoztathatja, ahogyan az eszközeinken dolgoztatunk MI-modelleket...

szombat 12:45

Az Artemis II történelmi visszatérése: rekordok dőlnek, bravúrok születnek

Az Orion űrkapszula és négyfős legénysége tíz nap után sikeresen visszatért a Földre egy rekorddöntő, Holdat megkerülő küldetést követően...

szombat 12:34

Az első öregedésgátló kutyatabletta a küszöbön – tovább élhet a kedvenced?

🐶 Felmerül a kérdés, hogy valóban több évet is kaphatunk közös életünkhöz házi kedvencünkkel – legalábbis egy San Franciscó-i startup, a Loyal szerint ez hamarosan lehetséges lesz...

szombat 11:45

A Pókember-szabály az MI-adatok világában: a felelősség az első

🦁 A modern MI-ügynökök igazi akadálya nem is maga a gépi tanulás, hanem az alapul szolgáló adatok minősége és elérhetősége...

szombat 11:13

Visszatértünk a Holdra: a négy űrhajós már itthon

Egy rendkívüli utazás végén péntek este biztonságban visszatért a Földre az első emberes Hold-misszió csaknem 54 év után...