A fagyos mikrobák kék fehérjéi: új molekuláris kapcsolók? Hideg, de legalább nem Elon Musk a főszereplő!

A fagyos mikrobák kék fehérjéi: új molekuláris kapcsolók? Hideg, de legalább nem Elon Musk a főszereplő!
Képzeld el Grönland hatalmas gleccsereit, a Tibet magashegységeinek örök havát vagy Finnország jéghideg talajvizét. Ez a dermesztő világ nemcsak megjelenésében különleges: parányi élőlényei olyan fehérjéket rejtenek, amelyek akár az agysejtek kapcsolgatásának kulcsszereplőivé válhatnak. Dr. Kirill Kovalev, a szerkezetbiológia kutatója, évek óta vizsgál különféle rhodopszinokat: ezek a színes fehérjék teszik lehetővé, hogy egyes vízi mikrobák a napfényt energiaforrásként hasznosítsák. Arra azonban ő sem számított, hogy egyszer egy olyan rhodopszin-csoport nyomára bukkan, amely teljesen kilóg a sorból.

Kék fénytől a molekuláris kapcsolóig

A legtöbb rhodopszin rózsaszínes vagy narancsos árnyalatú, így zöld és kék fényt nyelnek el, ezek hatására aktiválódnak. A tudomány régóta vadászik a kék színűekre, mert ezek a vörös fényre válaszolnak – a vörös fény viszont mélyebben és kíméletesebben hatol át a szöveteken, akár az emberi testen is. Kovalev laboratóriumi vizsgálatai során felfedezte, hogy az általa „cryorhodopszinoknak” elnevezett, hidegben élő mikrobákból származó fehérjék nemcsak rendkívül változatosak, hanem köztük több igazi kék példányt is találni. Erről a Science Advances című tudományos folyóiratban számoltak be.

A rhodopszinok színét a molekulaszerkezetük határozza meg – egészen apró szerkezeti eltérés is elég ahhoz, hogy teljesen más színnel válaszoljanak a fényre. Kovalev rájött, pontosan az a szerkezeti csavar teszi kék színűvé a cryorhodopszinokat, amelyre adatbázis-böngészés közben először felfigyelt. Most, hogy pontosan tudja, mi okozza ezt a színt, célzottan képes mesterséges kék rhodopszinokat tervezni.

Sejten belüli áramkör: ki, be!

Az áttörés nem csupán a szín miatt jelentős: Kovalev kollégái agysejteken is kipróbálták a cryorhodopszinokat. Ha UV-fénnyel világították meg a cryorhodopszint expresszáló sejteket, elektromos áram indult el bennük. Ezt követően, ha zöld fénnyel világították tovább, még izgatottabbá váltak a sejtek, ellenben ha vörös vagy UV-fényt kaptak, a sejtek kevésbé lettek ingerlékenyek.

A módszer tulajdonképpen egy új optogenetikai eszköz, mellyel villámgyorsan lehet ki- vagy bekapcsolni a sejtek elektromos aktivitását. Ez nemcsak alapkutatáshoz, hanem biotechnológiai és orvosi fejlesztésekhez is forradalmi jelentőségű lehet. Az ilyen típusú kutatások az alapjai az optikai cochleáris implantátumok fejlesztésének is, ahol fény segítségével próbálják visszaadni a hallást.

A jég biológiája: UV-védő és érzékelő

A frankfurti kutatók spektrális vizsgálatai szerint a cryorhodopszinok a leglassabbak az összes eddig ismert rhodopszin között, amikor fényre reagálnak. Ez a lassúság arra enged következtetni, hogy akár szenzorként is működhetnek, vagyis az UV-fény jelenlétét érzékelhetik a mikroorganizmusok számára. Ebben segíthet egy rejtélyes, apró fehérje is: mindig együtt találhatóak a két génnel, valószínűleg funkcionálisan összekapcsolódnak. MI-modellezéssel a kutatók kimutatták, hogy öt ilyen kicsi fehérje gyűrűt alkot a cryorhodopszin mellett, és ha UV-fényt érzékelnek, a kis protein továbbszállítja az információt a sejt belsejébe.

Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi a fehérjefunkciók evolúcióját – úgy tűnik, ezek a fehérjék abban segítenek a hidegben élő mikrobáknak, hogy érzékeljék és kivédjék az őket a hegytetőkön vagy az örök hó alatt érő intenzív UV-sugárzást, amely könnyen károsíthatja őket.


Egyedi kihívások az egyedi molekulákkal

Az egyik nehézség abban rejlett, hogy ezek a fehérjék szinte teljesen azonos szerkezetűek. Már egyetlen atom helyzetének eltolódása is új tulajdonságokat eredményezhet – ilyen apró különbségek feltárása viszont rendkívül precíz vizsgálatokat igényelt. Kovalev ezért négy dimenziós strukturális biológiai megközelítést alkalmazott: ahhoz, hogy időben és térben is nagyfelbontású felvételeket készíthessen, ötvözte az EMBL Hamburg P14-es kristálydiffrakciós lézerét és a hollandiai Groningenben működő krio-elektronmikroszkópot, miközben fénnyel aktiválta a fehérjéket.

Mindehhez a kutatócsoportnak szinte teljes sötétségben kellett dolgoznia, hiszen a cryorhodopszinok éppolyan érzékenyek a fényre, mint amennyire kékek.

A cryorhodopszinok tehát még nem állnak készen arra, hogy azonnal bevethető eszközökké váljanak az orvosi vagy biotechnológiai fejlesztésekben, de mintapéldányként már most megmutatták, hogy a fagyos világban lappanghatnak a jövő legizgalmasabb molekuláris kapcsolói. Az pedig egészen biztos, hogy a Föld legeldugottabb, leghidegebb tájai még sok ehhez hasonló apró csodát rejtenek.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Mit gondolsz, milyen felelőssége van a tudósoknak, amikor új molekuláris eszközöket hoznak létre?
  • Szerinted milyen szempontokat kellene figyelembe venni, mielőtt ilyen technológiákat alkalmaznak embereken?
  • Te mit tennél, ha felfedeznél valami újat, ami akár veszélyes is lehet a természetes környezetre?



Legfrissebb posztok


MA 20:01

Az új TeaOnHer app már a rajtnál felborította a magánéletet

Több ezer felhasználói fénykép, személyi igazolvány és privát beszélgetés szivárgott ki nemrég egy népszerű, nőknek szóló randitanácsadó alkalmazás, a Tea hibája miatt; a cég ellen már tíz gyűjtőpert...

A túl sok só nem csak a vesédet, az agyadat is tönkreteheti

MA 19:50

A túl sok só nem csak a vesédet, az agyadat is tönkreteheti

🤯 A napi étkezésekkel bevitt túlzott sómennyiség nemcsak a szívet és a veséket terheli: friss kutatások szerint az agyban is gyulladást okozhat, amely hormonális láncreakcióval magas vérnyomást idéz elő....

Az új modell segítségével több mint egymilliárdan juthatnak vízhez

MA 19:26

Az új modell segítségével több mint egymilliárdan juthatnak vízhez

Világszerte több mint egymilliárd ember él olyan vízellátó rendszerekre hagyatkozva, amelyek naponta csak néhány órán át működnek. Ennek ellenére ezeket a rendszereket eddig szinte mindenhol olyan hidraulikai modellekkel...

A Google nyerésre áll: Siri MI-t is kaphat tőle

MA 19:01

A Google nyerésre áll: Siri MI-t is kaphat tőle

🚀 Az Alphabet, a Google anyavállalatának részvényei 3%-kal emelkedtek pénteken, miután napvilágra került, hogy az Apple tárgyalásokat folytat a Gemini technológia beépítéséről a Siri következő generációjába. Az iPhone-ok mesterséges...

Az űrharc a netért: így támadja a MI a kábelt

MA 18:51

Az űrharc a netért: így támadja a MI a kábelt

Az Egyesült Államokban jelenleg óriási harc folyik arról, hogyan költsék el az internetfejlesztésre szánt, elképesztő mennyiségű állami támogatást. Louisiana például majdnem 183 milliárd forintot szán arra, hogy az...


MA 18:25

Az otthoni légtisztítók többségét valójában nem tesztelték embereken

Majdnem 700 tanulmány vizsgálata alapján kiderült, hogy a hordozható légtisztító készülékek csupán körülbelül 8 százalékát tesztelték ténylegesen embereken, hogy megállapítsák, mennyire hatékonyak. Ezeknél hiányzik a bizonyíték arra, hogy...

Az MI-őrület igazi nyertesei a hálózati eszközöket gyártó cégek

MA 17:51

Az MI-őrület igazi nyertesei a hálózati eszközöket gyártó cégek

💻 Az MI-forradalom váratlan nyertesei egyre inkább az Ethernet switch-gyártók: olyan óriások, mint a Cisco, az Arista, a HPE vagy épp az Nvidia bámulatos tempóban hasítanak ki egyre nagyobb...

MI-filmes hétvége: ingyenes videók a Google-tól

MA 17:26

MI-filmes hétvége: ingyenes videók a Google-tól

A Google ezen a hétvégén különleges akcióval kedveskedik: minden Gemini (korábban Bard) felhasználó háromszor kipróbálhatja ingyen a Veo 3 MI-videógenerátort, előfizetés és fizetés nélkül. A lehetőség vasárnap este...

Ingyen Pixel 10-nél nincs jobb ajánlat

MA 17:01

Ingyen Pixel 10-nél nincs jobb ajánlat

A Google Pixel 10 most T-Mobile előfizetéssel szinte ingyen hazavihető – ráadásul régóta nem volt ilyen erős okostelefon ennyiért. Nem kell régi telefont beszolgáltatni, csak egy új előfizetést...