A bél rendbetételével fordítja vissza a súlyos zsírmájat egy kísérleti szer

Új célpont: a bél és a máj kapcsolata

A DT-109 egy glicinalapú tripeptid, amely az állatkísérletek során meggátolta a bél és a máj között zajló káros biológiai folyamatokat. A kutatók egy fontos tényezőt azonosítottak: a Clostridium perfringens baktérium túlburjánzása megnövelte az ammóniatermelést a bélben, ezzel károsítva az emésztőrendszeri nyálkahártyát. Amikor a védőgát megsérül, különféle káros mikrobiális anyagok kerülnek a véráramba, eljutnak a májba, és gyulladásos immunreakciókat váltanak ki, például a CD8+ T-sejtek túlzott aktiválódását. A DT-109 azonban megtörte ezt a láncolatot: megóvta a bélnyálkahártyát, csökkentette az ártalmas anyagok véráramba jutását, így közvetve a májat is védte.

Állatkísérleti sikerek – emberközeli eredmények

Egerekben és főemlősökben is jelentős javulás volt megfigyelhető. A DT-109 csökkentette a Clostridium perfringens számát és az ammóniaszintet, ami erősebbé tette a bélnyálkahártya védelmét. Különösen főemlősöknél volt látványos a javulás: itt lényegesen mérséklődött a májgyulladás és a MASH súlyossága, ami kimondottan ígéretes, hiszen ezen állatok bél- és májrendszere közelebb áll az emberéhez. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a DT-109 elsődlegesen a bélrendszerben fejti ki hatását, de pozitív hatása túlmutat ezen, és egyúttal csökkenti a májat károsító anyagok véráramba jutását is.

Túl a zsírmájbetegségen?

Ez alapján arra lehet következtetni, hogy a DT-109 akár az érrendszeri betegségek kezelésében is szerepet kaphat: korábbi vizsgálatok szerint csökkenti az érelmeszesedéses plakkok kialakulását, és gátolja az érfali meszesedést is főemlősöknél. Mivel a bélvédelem összeomlása több emésztőrendszeri rendellenességgel is összefügg, a kutatók remélik, hogy a DT-109 idővel az olyan betegségeknél is bevethető lesz, mint a gyulladásos bélbetegség (IBD).

Klinikai vizsgálatok előkészítése és anyagi háttér

A következő lépés a DT-109 emberi biztonságossági és hatásossági vizsgálatainak előkészítése lesz. A vegyületre több szabadalmi bejelentés történt, a Michigani Egyetem a Diapin Therapeutics céggel karöltve fejleszti tovább a készítményt. Az engedélyezési eljárás minden szakasza megfelelt a nemzetközi előírásoknak, az összes humán- és állatkísérletet etikai bizottságok felügyelték.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a MASH-ben szenvedők számára biztonságos és hatékony terápiára van szükség, amely egyszerre javítja a máj és a szív- és érrendszer állapotát – ezért is tartják nagy jelentőségűnek az eddigi fejleményeket.

2026, adminboss, www.sciencedaily.com alapján