Na persze, mert valahogy mindig akad még egy rejtett törpe…Az elrejtett sötét törpék leleplezhetik a sötét anyagot

Na persze, mert valahogy mindig akad még egy rejtett törpe…Az elrejtett sötét törpék leleplezhetik a sötét anyagot
Az univerzum titokzatos negyedét kitevő sötét anyag felfedezéséhez vezethetnek a galaxisunk közepén elbújó különös égitestek, amelyeket most először írtak le részletesen a Hawai’i Egyetem és brit egyetemek kutatói. Ezek az objektumok nem csupán „sötétek” – valójában fényt is bocsátanak ki –, de rendkívül szoros kapcsolatban állnak azzal a sötét anyaggal, amelyet jelenlegi eszközeink közvetlenül nem mutatnak ki, csak gravitációs hatásaikon keresztül érzékelünk.

A sötét anyag, ami láthatatlanul uralja a világegyetemet

Eddig annyit tudunk, hogy a világegyetem mintegy 25%-át olyan anyag alkotja, amely sem fényt nem sugároz, sem elektromágneses kölcsönhatásba nem lép. A tudósok évtizedek óta keresik, pontosan mi alkothatja ezt a „sötét anyagot”. A legnépszerűbb feltételezések szerint ez nagyon nehéz, de csak gyengén kölcsönható részecskékből (WIMP-ekből) áll: ezek minden akadályon áthatolnak, fényt nem bocsátanak ki, csak tömegüknél fogva húzzák magukhoz a csillagokat, galaxisokat.

Mi is az a sötét törpe?

A kutatók által „sötét törpéknek” nevezett égitestek nem egyszerűen barna törpék – bár nagyon hasonlóak hozzájuk: tömegük körülbelül a Nap tömegének 8%-a, ami túl kevés ahhoz, hogy magfúzió induljon be bennük, ezért nem ragyognak. Az univerzumban elterjedt barna törpék csupán halványan pislákolnak, hiszen fényük a gravitációs kontrakcióból származó csekély mennyiségű energiából ered.

A galaxisok sűrű sötétanyag-területein, például a galaxis központjában, ezek a barna törpék egészen új szerepet kaphatnak: képesek elnyelni a körülöttük nagy számban keringő sötét anyagot. Ha a sötét anyag önmagával is kölcsönhatásba lép, párokat alkothat, és „megsemmisülés” (annihiláció) során energiát szabadíthat fel – ez az energia éppen olyan fűtést és fénykibocsátást okoz, amelyhez más esetben nukleáris fúzióra lenne szükség.

Miért kell hozzá WIMP-típusú sötét anyag?

Az igazán izgalmas azonban az, hogy ha sikerülne tetten érni egy sötét törpét, az határozottan a nehéz, önmagával kölcsönható sötét anyag meglétét igazolná – tehát nagy valószínűséggel a WIMP-ek létezésére szolgáltatna bizonyítékot. Más, könnyebb alternatívák (például axionok vagy steril neutrínók) ehhez túl kis tömegűek vagy túl gyengék, nem képesek elég energiát felszabadítani ilyen objektumokban. Az egyetlen valódi esélyes tehát a WIMP (gyengén kölcsönható nehéz részecske), vagy legalábbis egy hasonlóan viselkedő egzotikus részecske.


Mivel lehet felfedezni a sötét törpéket?

A sötét törpék azonosításának kulcsa lehet a lítium-7 jelenléte vagy hiánya. A lítium-7-et a normál barna törpék és csillagok gyorsan elhasználják, ezért egy különlegesen „hideg” (fényes, de nem fúzióval működő) csillag esetében ennek nyomait keresve lehet eldönteni, hogy sötét törpéről van-e szó. Emellett a James Webb-űrtávcsőhöz hasonló, új generációs teleszkópok már képesek lehetnek extrém hideg objektumok, így potenciális sötét törpék észlelésére, akár statisztikai módszerekkel is – vagyis egész csoportokat vizsgálhatunk, hogy van-e köztük sötét törpe típusú szubpopuláció.

Mit bizonyítana egy igazi sötét törpe megtalálása?

Egy vagy több sötét törpe felfedezése önmagában komoly előrelépést jelentene a kozmológia egyik legfontosabb nyitott kérdésének megválaszolásában: vajon mi is a sötét anyag? Bár közvetlenül nem bizonyítaná a WIMP-ek létezését, azt viszont igen, hogy vagy WIMP-ek, vagy ahhoz nagyon hasonló, nagy tömegű és önmagukkal szorosan kölcsönható részecskék alkotják a világegyetem titokzatos anyagát – és ezek továbbra is nehezen észlelhetőek maradnak.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Te szerinted etikus-e hatalmas pénzeket költeni ilyen bizonytalan eredményű kutatásokra?
  • Te mit tennél, ha véletlenül te találnál egy ilyen rejtélyes égitestet?
  • Szerinted logikus egy egész elméletet egyetlen új felfedezésre alapozni?




Legfrissebb posztok