Az öreg NASA-műhold rádióhullámai lenyűgözték a tudósokat
Tavaly a Tejútrendszeren belül rendkívül erős rádióhullám-kitörést észleltek. Mostanra kiderült: a forrás a Relay-2 nevű, évtizedek óta halottnak hitt NASA-műhold, de a jelenség oka továbbra is rejtély.
Hat évtizedes csend után jött a döbbenet
A Relay-2 műholdat 1964-ben indították, ám két fedélzeti átjátszója hamar meghibásodott, így hosszú ideje csak egy 35 kg-os űrszemétként keringett a Föld körül. 2024 júniusában azonban egy elképesztően erős, mindössze 30 nanoszekundumig tartó rádióimpulzust bocsátott ki – a legrövidebb szempillantás alatt túlszárnyalva a teljes égbolt többi forrását. Az ausztráliai Curtin Egyetem kutatóiból álló csapat az ausztrál Square Kilometer Array Pathfinderrel (ASKAP), egy 36 antennából álló rádióteleszkóppal észlelte a jelenséget. Ilyen rádiókitöréseket általában távoli galaxisok ritka, nagy tömegű rendszereiben észlelnek – most azonban szokatlanul közelről, bolygónk közvetlen szomszédságából érkezett.
Gyanakvás és vizsgálat: mi történt a Relay-2-vel?
A váratlan impulzus egyik ismert műholdfunkcióhoz sem hasonlított, kizárható tehát a szándékos emberi beavatkozás. A kutatók több lehetséges magyarázatot vizsgáltak. Az egyik szerint mikrometeorit csapódhatott a Relay-2-be, az ütközés plazmafelhőt hozott létre, amely elektromos töltést generált, vagy közvetlenül rádióhullámokat sugárzott ki. Ennél azonban valószínűbb, hogy egy elektrosztatikus kisülés okozta a rádiókitörést. Ez akkor következik be, ha a műhold különböző anyagai között hirtelen elektromos áram indul meg – például azért, mert az alkatrészek különböző töltést vettek fel az űrben.
A Relay-2 korai konstrukciója miatt könnyebben töltődhetett fel, és az ilyen űreszközök hajlamosabbak lehetnek látványos kisülésekre. A vizsgálat rávilágít arra, milyen érzékenyen érintik az elektrosztatikus kisülések a műholdak védelmét, különösen ma, amikor egyre több, gyenge védelemmel ellátott, olcsó műhold kering űrszemétként a Föld körül. Ez a váratlan rádiójel talán új módszert kínálhat a jövőben az űrbeli elektrosztatikus kisülések kutatására, és hozzájárulhat az űridőjárás, valamint az egyre súlyosbodó űrszemét-probléma kezeléséhez is.
A rák egyik legrémisztőbb fegyvere a kromotripsis, amikor egy kromoszóma darabokra törik, majd véletlenszerű sorrendben rakódik össze, lehetővé téve a daganatok számára a gyors alkalmazkodást és a kezelések elkerülését...
A kínai techóriás ByteDance kénytelen visszafogni vitatott MI-videós alkalmazását, miután a Disney jogi lépésekkel fenyegetett, és több nagy szórakoztatóipari cég is panaszt tett...
🔫 Peter Steinberger, az OpenClaw nevű, népszerű, nyílt forráskódú MI-ügynök alkotója csatlakozik az OpenAI csapatához, hogy új lendületet adjon a ChatGPT fejlesztői termékeinek...
Az MI-alapú génhálók új szintre emelik az Alzheimer-kutatást: a kutatók most először készítettek ultrarészletes térképeket arról, hogy a különböző gének miként irányítják egymást az Alzheimer-kóros agyban...
Közel 2 900 sportoló méri össze tudását a 2026-os Milánó–Cortina téli olimpián, ahol nemcsak a dicsőség és az érem számít, hanem országtól függően elképesztő pénzdíjak és különféle tárgyi jutalmak is gazdára találnak...
⚡ A technológiai ipar éllovasai, köztük Elon Musk és Tim Cook, egyre hangosabban figyelmeztetnek: globális memóriachip-hiány van kialakulóban, amely ellehetetleníti a gyártást, visszafogja a profitot, és drágítja a termékeket – a laptopoktól és okostelefonoktól az autóktól az adatközpontokig mindenben megjelenik...
A Logitech legújabb gamer egere, a Superstrike, valóban forradalmi darab. Analóg szenzorainak és haptikus visszajelzéseinek köszönhetően egészen új szintre emeli a játékélményt...
📖 Érdekes felvetés, hogy meddig tarthatunk ki a klasszikus e-olvasók mellett, amikor a gyártók folyamatosan újabb funkciókkal és technológiai bravúrokkal próbálnak meggyőzni minket...
💸 A két amerikai technológiai óriás, az Amazon és az Alphabet idén rekordösszegű beruházással készül forradalmasítani a mesterséges intelligencia területét...
🐍 A kígyók gyakrabban lesznek kannibálok, mint gondolnánk – legalább tizenegy esetben fejlődött ki náluk önállóan ez a viselkedés, ami egyre több kutató szerint stratégiai előnyt jelent a faj túlélése szempontjából...
