Pazarolt erőforrás: állnak a drága GPU-k
A felmérés szerint a vállalatok 86 százaléka legfeljebb a saját grafikus gyorsítóinak felét használja ki. Ezek a gépek milliós nagyságrendű befektetéseket testesítenek meg, mégis félgőzön mennek. Közben a cégek alig 44 százaléka követi valóban nyomon, hogy gépparkjaik MI-oldalról mennyi költséget és milyen megtérülést hoznak, a többiek csupán becslésekből dolgoznak.
A helyzet ironikus: miközben a tőzsdei elemzők arról vitatkoznak, túldimenzionálták-e az MI-infrastruktúra bővítését, a vállalatok újabb és újabb technológiák vásárlását tervezik: 45 százalékuk MI-specializált felhős megoldásokat (mint a CoreWeave, a Lambda vagy a Crusoe) vizsgál a következő évben, mégis kevesebb mint 2 százalék használ ma bármit ezekből. Sőt, harmaduk kifejezetten alternatívát keres az Nvidia eszközeivel szemben: 32 százalék említett nem Nvidia-gyorsítókat, míg csak 28 százalék készülne a zöld cég új generációjára váltani. Mindezek fényében kulcsfontosságú lenne, hogy mielőtt újabb hardverre költenek, feltérképezzék a meglévők valódi kihasználtságát.
Amit „ügynöknek” nevezünk: a legtöbb helyen csak egyszerű chatbot
Hiába zengnek a híradások komplex MI-rendszerekről, a valóság jóval szerényebb: a cégek 71 százalékánál a bevezetett „ügynökök” negyede vagy kevesebb végez önálló, többlépéses feladatokat; a többi lényegében egyszerű csevegőrobot. Alig 10 százalék mondta azt, hogy valódi, többlépéses „ügynököké” a főszerep. Ez szakadékot szül a marketing és a napi gyakorlat között: a legtöbb automatizáció lényegében emberi felügyeletet igényel, ráadásul így nincs is szükség a fejlettebb jogosultsági, ellenőrzési vagy költségkezelési rétegek kiépítésére.
Mindeközben egyre több iparági elemzés figyelmeztet, hogy az „ügynök” megnevezés tömeges félreértést okoz, és a tényleges ügyfélhasznot jelentő fejlett MI-folyamatokat csak elvétve alkalmazzák.
Kockázatos automatizálás: az értékelés vakfoltjai
A vállalatok kétharmada vagy már most is engedi, vagy éppen most alakítja ki annak lehetőségét, hogy egy MI-ügynök önállóan, csupán automatikus értékelés alapján is rendszert vagy kódot élesíthessen. Ugyanakkor mindössze öt százalékuk bízik meg feltétel nélkül az ilyen autonóm döntésekben. Ennek oka világos: a cégek fele tapasztalt már olyan esetet, amikor az MI-ügynök az előzetes belső értékelések dacára hibásan működött éles környezetben. Különösen aggasztó, hogy ezek nagy részénél semmilyen utólagos, valós idejű válaszminőség-ellenőrzés nem működik: csupán a rendszer „él-e” típusú méréseket végeznek, pedig ezek semmit sem mondanak arról, hogy a megoldás helyes választ ad-e.
Ebből adódóan nélkülözhetetlen lenne, hogy mielőtt humán kontroll nélkül alkalmaznának MI-folyamatokat, a tesztelés már a valódi munkakörnyezetben történjen, és a minőséget, ne csak a rendelkezésre állást mérjék.
Biztonsági rémálom: osszuk a jelszót minden ügynöknek?
Riasztóan sok cég – mintegy 69 százalék – engedi, hogy az ügynökflottája legalább egy pontján több alkalmazás is ugyanazzal a jogosítvánnyal működjön. Ezeknél az eseteknél a biztonsági incidensek esélye is drámaian magasabb: ahol minden ügynök külön-külön jogosítványt kap, ott jóval ritkábbak a problémák. Egyértelmű tehát, hogy a legalapvetőbb biztonsági óvintézkedés minden MI-ügynöknél az önálló, szűkített jogosítvány alkalmazása.
Kontroll nélkül félrebeszél a rendszer
A vállalatok 57 százaléka már szembesült vele, hogy egy önbizalommal teli, mégis hibás válasz mögött saját belső adathibáikból, elavult vagy téves üzleti definíciókból erednek a problémák. A lemaradás ellenére egynegyedük már most működtet szabályozott szemantikai réteget (semantic layer), amely egységesíti, hogy milyen adatok alapján hoznak döntést az MI-algoritmusok; ugyanakkor a többiek ennek kiépítésén dolgoznak, vagy még csak nem is kezdték el.
Technológiaváltási láz és nagyvállalati kísérletezés
Egyre inkább kitűnik, hogy a cégek készülnek új szolgáltatók vagy beszállítók bevonására az MI-stacket alkotó öt fő réteg mindegyikében: a jogosultságkezelés, az ügynökválaszok értékelése, a költségek nyomon követése, az üzleti szemantika és az irányítási (orchesztrációs) réteg kapcsán is 57–64 százalék tervez váltást vagy bővítést 12 hónapon belül. Nincs megkérdőjelezhetetlen piacvezető: a legtöbb helyen az alapértelmezetten adott nagy szolgáltatók – OpenAI, Google, Microsoft, AWS – saját beépített funkcióira támaszkodnak, miközben a piac egyre több specialista termékkel is támad.
Mindeközben megfigyelhető, hogy az igény egyre inkább a hibrid rendszerek, vagyis a szolgáltatói és külső irányító megoldások együttműködése felé mozdul: a cégek fele már így képzeli el az MI-ügynökök kontrollját 2026 végére, miközben a tisztán szolgáltatótól függő üzemeltetés aránya rohamosan csökken.
Vállalati MI: útelágazás előtt
Ma még az alapértelmezett MI-eszközök diadalmaskodnak kényelemből, de ahogy a cégek egyre inkább saját bőrükön érzik a kihasználatlan kapacitás, a drága hibák vagy az adathiba okozta károk költségét, hamarosan tényleg dönteniük kell, mennyit bíznak rájuk. A következő év eldönti, sikerül-e a nagyravágyó MI-stratégiákat valós, működő és hasznot hajtó technológiává formálni – vagy minden marad kapkodó építkezés, parlagon álló gépekkel és helyenként vaktában döntő algoritmusokkal.
