A “gomb”, ami mégsem az volt
Morten Eek, a hobbidetektoros 2025 áprilisában bukkant rá a tárgyra az Utstein apátság közelében, 10–15 cm mélyen a földben. A lelet egyik oldala fényesen, ezüstösen csillogott, miközben a másikat réz és egy sötét folt fedte, ezért gombnak nézte. Egészen addig egy dobozba rakta a többi régi fémdarabbal, amíg barátai meg nem jegyezték, hogy az ismerős mintázatú ezüstoldal egy középkori pénzérmére emlékeztet. Egy illusztráció az 1865-ben kiadott A felszín alatt (Beneath the Surface) című könyvből igazolta a gyanút, majd a leletet átadták a Stavangeri Egyetem Régészeti Múzeumának.
Érme, amely új életet kezdett
A kutatók a vizsgálat során észrevették, hogy valaki utólag módosította az érmét: az egyik oldalára vörösrezet illesztettek, majd az eredeti széleit ráhajtották, mintha ékszert akartak volna készíteni belőle. A perem két pontján lévő lekerekített bevágás arra utal, hogy láncra vagy zsinórra fűzték. Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy így medálként viselték.
A rézzel borított oldalt röntgensugarakkal vizsgálták. A képen egy griffet – azaz oroszlántestű, ragadozómadár-fejű mitikus lényt – azonosítottak, amely a keresztény művészetben egyszerre jelent emberit és istenit. A másik oldalon egy kettőskereszt-motívum látható félkörívekkel, ami a griffes ábrázolással együtt igen ritka kombinációt jelent: ehhez hasonló motívum mindössze négy ismert példányon fordul elő, köztük egy darab, amelyet 1863-ban a Feröer-szigeteken találtak, három másik pedig Norvégiában, egy tavaszi nagyleletben, csaknem 5000 érme között került elő.
Magnus Barefoot – a háborús király
Magnus Barefoot – magyarul „Mezítlábas Magnus” – neve öltözködésére is utalt. Apja, Olav Kyrre, viszonylag békés időszakban uralkodott, azonban Magnus teljesen más utat választott. Híres nagyapjához, Harald Hardradához hasonlóan hatalmát csatákban bizonyította, számos hadjáratban vett részt a Brit-szigeteken, az Ír-tenger és a Man-sziget környékén. Híres mondása szerint a király feladata a dicsőség, nem pedig a hosszú élet – 1103-ban, harmincévesen, ír földön esett el egy csatában.
A ritka érmék jelentősége
A korszakból mindössze mintegy száz Magnus Barefoot-érmét ismerünk, ezeket tizenkét különböző leletből emelték ki. Vagyis minden új felfedezés kulcsfontosságú lehet a késő vikingkor és a korai középkor norvég pénzverésének és kereskedelmének megértésében. Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy az érmét még Magnus uralkodása alatt veszthették el az Utstein apátságban, ám mivel később ékszerként hordták, akár évszázadokon át is használatban lehetett. Magnus apja leszállította a pénzérmék ezüsttartalmát, azonban fia visszaállította a magas, 90 százalékos arányt. Ez a ritka darab ezért nemcsak egy legendás uralkodó háborús múltját, hanem gazdasági reformjait is megidézi.
