Az óceánfenék születése most tárul fel a legtisztábban

Kilométerekkel az óceán felszíne alatt a Föld tengerfenéke folyamatos mozgásban van. Hatalmas, víz alatti hegyláncok – középtengeri hátságok – mentén a tektonikus lemezek lassan távolodnak egymástól, a repedéseken keresztül pedig olvadt kőzet tör a felszínre. Ez a lehűlő láva új óceáni kérget alkot, szinte mintha a bolygó egy valóságos A padló láva (Floor Is Lava) játékot játszana.

Látványos kitörés az Indiai-óceán mélyén

Ritka jelenségnek lehettek szemtanúi a kutatók, amikor az Indiai-óceán egyik középtengeri hátságánál egy kitörés során az eddigi egyik legtisztább képet kapták a tengerfenék széthúzódásáról. A kutatók egy egész arzenálnyi műszert – víz alatti hangátjátszókat, nyomásmérőket, szeizmikus mikrofonokat és geodéziai jeladókat – telepítettek a hátság aktív szakaszára, majd vártak. Nem kellett sokáig várniuk: alig két hónap múlva földrengéssorozat rázta meg a területet. A tengerfenék mintegy négy métert süllyedt, a lemezek több mint egy métert távolodtak egymástól, miközben közel 160 millió köbméter olvadt kőzet – azaz több mint 60 olimpiai úszómedencényi láva – ömlött a fenékre.

Hirtelen felszabaduló évtizedek vizsgálata

A várakozásokkal szemben a folyamat robbanásszerű volt: a hátság egyetlen eseménnyel csaknem 40 évnyi lemezmozgást pótolt, nemcsak vízszintesen, hanem függőlegesen is. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt, hiszen kiderült, hogy a folyamatok nem folyamatosak. A lemezek szétcsúszása a körmök növekedésének lassúságával történik, de időnként akár évtizedek mozgása is hirtelen szabadul fel, földrengések és vulkáni aktivitás formájában.

A hangtalan mozgás titkai

Nemcsak az esemény elkapása volt figyelemre méltó, hanem új fényt vetett egy régi geológiai rejtélyre is: sokáig feltételezték, hogy a kérgesedési öveken nem minden elmozdulás jár földrengéssel. A mozgások jelentős része ugyanis úgynevezett aszeizmikus kúszás, vagyis hangtalan, lassú feszültséglevezetés során történik, amely szinte érzékelhetetlen. A mostani esemény megfigyelése rámutatott, hogy ez a halk mozgás szorosan összefügg a magma jelenlétével. Az elmozdulás megfigyelése során a kutatók nagy arányú eltérést tapasztaltak: a törés körülbelül két métert mozdult, ám a földrengések ebből csupán 10-20 centiméterért voltak felelősek – a többi csendben, földmozgás nélkül zajlott le. Emiatt a középtengeri hátságokon a vártnál kevesebb földrengést tapasztalunk, mert a lemezmozgások jelentős része valószínűleg túl hangtalan ahhoz, hogy észrevegyük.

2026, adrienne, www.scientificamerican.com alapján