Véletlen felfedezés – gyorsösvény a kozmoszban
A tudós, aki nem is ilyesmit keresett, aszteroidák pályáit vizsgálta, amikor rábukkant egy szokatlan égitestre. Ennek az aszteroidának korai, még pontatlan pályaadatai azt sugallták, hogy oly módon keresztezi a Föld és a Mars pályájának térségét, amire korábban nem volt példa. Vagyis az aszteroida bizonyos ritka konstellációk idején olyan köztes pályán mozog, amely egyszerre közelít a Földhöz és a Marshoz. Bár később a pontosítás más eredményt hozott, az eredeti geometria olyan űrutakat villantott fel, amelyeket eddig figyelmen kívül hagytak.
A Mars-expedíció új menetrendje
Ha egy űrhajó ezt a speciális, aszteroida által inspirált pályát követné, akár 34 nap alatt eljuthatna a Földről a Marsra. A gond csupán az, hogy ehhez a rakétát 32,5 km/s sebességre kellene felgyorsítani, ami jelenleg meghaladja a technológiai lehetőségeinket. Ráadásul ilyen tempó mellett a leszállás is komoly kihívás elé állítaná a mérnököket.
Ezért a kutató inkább a közeljövő lehetőségeit vizsgálta. A számítások alapján a 2031-es, kedvező Föld–Mars pályahelyzetben egy oda-vissza út mindössze 153 nap alatt kivitelezhető lehet: 33 nap az odaút, 30 nap a felszínen, majd körülbelül 90 nap a visszatérés. Alternatívaként egy kicsit lassabb, 226 napos expedíció is elképzelhető, ekkor az indulási sebesség „csak” 16,5 km/s lenne.
Lehetséges vagy csak álom?
Bár az ötlet jelenleg még elméleti, a módszer nagyban leszűkítheti a szóba jöhető pályák körét; tényleges alkalmazása azonban az űrhajók műszaki paramétereitől is függ. Érdekesség, hogy a hasonló, nagy sebességű kijutást már megközelítette például a New Horizons szonda, amely 16,26 km/s kezdősebességgel indult a Plútó felé – így az új generációs rakéták, mint a Starship vagy a New Glenn, akár már képesek lehetnek ilyen gyors Mars-járatok megvalósítására is.
Ez a felfedezés alapjaiban írhatja át azt, amit eddig a Mars-utazásról gondoltunk.
