
Az endokannabinoid rendszer trükkjei
A titok nyitja az endokannabinoid rendszerben keresendő, amely az agyban és a testben is megtalálható, és többek között a hangulatot, a stresszt, a fájdalmat és az étvágyat szabályozza. Az endokannabinoidok jelátvivő molekulák, amelyek az úgynevezett CB1 receptorokhoz kapcsolódnak, főleg az agy motivációs és jutalmazási régióiban, például a hipotalamuszban. Normál esetben ezek a molekulák rövid ideig és kis területre korlátozódva szabadulnak fel, és finoman szabályozzák az éhséget.
Ha azonban valaki kannabiszt használ, a THC – a növény legismertebb hatóanyaga – az egész rendszert hosszabb időre aktiválja, mivel a CB1 receptorokat sokkal intenzívebben ingerli. Ez a folyamat gyakorlatilag eltéríti az agy éhséggel kapcsolatos központját, mintha vészhelyzetben lennénk, és az agy azt hiszi, hogy azonnal enni kell – még akkor is, ha valójában nem vagyunk éhesek.
Nem csak a csoki és a chips számítanak
Érdemes megemlíteni, hogy a kannabisz okozta falánkság nem egyszerűen édesség- vagy chipshegyek felzabálásában nyilvánul meg. Egy, a Washington Állami Egyetemen, valamint a Calgary Egyetemen folytatott vizsgálatban önkéntesek 20 vagy 40 mg kannabiszt elpárologtattak, illetve placebót kaptak. A kannabiszt használók számottevően többet ettek, mint a kontrollcsoport, de meglepő módon nemcsak nasikat kívántak. Az egyik legkedveltebb étel a marhahúsos rágcsálnivaló volt, és a víz is népszerű választásnak bizonyult.
Konkrétabban az állatkísérletek során a patkányok akkor is energiát fektettek az étel megszerzésébe, amikor már elvileg jóllaktak – a THC hatására annyira beindult az étvágyuk, mintha napokig nem ettek volna. Az előzetes feltételezések ellenére nem csupán a szénhidrátdús ételeket részesítették előnyben: szinte bármilyen étel megfelelt, miután beindult a kényszeres evés.
Nem csak a fűtől tör ránk a habzsolás
Érdekesség, hogy nem csupán a kannabisz gerjesztheti ezt a kontrollálhatatlan éhséget. Az olyan tényezők, mint az alvásmegvonás, a stressz, a megterhelő edzés vagy akár az ételek látványa és illata is éhségrohamokat okozhatnak az endokannabinoid rendszer hasonló aktiválásán keresztül.
Ami viszont a THC esetében különleges, hogy párhuzamosan erősíti fel az éhség- és a jutalomközpontokat, így az evés nemcsak biológiai szükségletként, hanem valódi élvezetként jelenik meg. Nem mindenki tapasztalja ugyanolyan intenzíven ezt a hatást: az adag, a hozzászokottság, a fogyasztás módja és az egyéni tulajdonságok mind meghatározóak.
Tévhit vagy falánkság: az igazság nyomában
Fontos tudni, hogy a köztudatban élő falánkság jelenségéről elsősorban önbevalláson alapuló adatok állnak rendelkezésre, kevés a valós laboratóriumi mérés a kalóriabevitelről, a hormonokról és az agyi aktivitásról. Ahogy a szabályozás lassan változik, a jövőben ennél is pontosabb kutatási eredmények várhatók – így egyszer talán teljesen átláthatóvá válik, miért ragadunk villát és tányért kannabisz után.
