Miért lesznek jobbak a gépi ügynökök a pénzügyben?
Emiatt a kriptovilág és a nagy MI-fejlesztők szerint hamarosan több tranzakciót bonyolítanak majd gépek, mint emberek. Sokan úgy vélik, a gépi ügynökök gyorsan áttérnek majd a kriptotárcák használatára, hiszen így elkerülhető mindenféle személyazonosság-ellenőrzés és szabályozási akadály, amelyek a hagyományos bankszámlanyitásnál kötelezők. Míg egy bankszámla KYC (Know Your Customer, ügyfél-azonosítás) nélkül nem nyílik, digitális pénztárcát bárki – sőt bármi, akár egy alkalmazás is – gond nélkül létrehozhat.
Mikrofizetések – amire a Visa és a Mastercard nem képes
A gazdasági logika is egyszerű: a hagyományos bankkártyás fizetési rendszerek szinte használhatatlanok, ha fillérekről van szó. Például a Stripe alsó határa egy tranzakciónál kb. 115 Ft, míg az MI-alapú ügynökök által kedvelt stabilcoinos rendszerek (mint például a Coinbase-féle x402) néhány forintnyi forgalmat is kezelnek. Mondjuk, ha egy ügynök több tucat speciális API-t hív le (például valós idejű adatokért, fordításért, elemzésért), minden egyes kérés fizetős lehet – de csak néhány fillért ér. Ebből a Visa és a Mastercard teljesen ki van zárva.
Egy lehetséges jövőkép: gépek írnak, gépek fizetnek
Képzeld el, hogy ezt a cikket is egy gépi ügynök készíti: lekéri a híreket, ellenőrzi egy Twitter-bejegyzés hitelességét (0,7 Ft), lekér on-chain forgalmi adatokat (1,4 Ft), PR-nyilatkozatokat keres (0,35 Ft), pénzügyi háttérinformációkat vizsgál (1,05 Ft), majd maga is fizet egy másik MI-nek, hogy megszövegezze a cikket. Hat külön, pár forintos tranzakció, összesen kevesebb mint 7 Ft-ból – míg ugyanez Stripe-on 690 Ft-ba kerülne. Emberi szerkesztők szintén gépi ügynököket bérelhetnének SEO-hoz vagy plágiumvizsgálathoz – ez mind mikrotranzakció. Ezek ma már reálisak a blokklánc-alapú, stabilcoinos rendszerekben.
Melyik szektor profitálhat a legtöbbet?
A lehetőségek szinte végtelenek: az egészségügyben az ügynökök fizetnek a lekért orvosi dokumentumokért, a logisztikában valós idejű árajánlatokat kezelhet egy alkalmazás, a médiában a cikkindexelés lesz darabonként fizetett, a pénzügyben pedig egy tőzsdei ügynök minden elemzői információért filléreket utal át. Azok az iparágak, ahol a gyakori, értékben kicsi adatok gyors cseréje kulcsfontosságú, mind profitálhatnak a váltásból.
Két világ párhuzamosan
Egyelőre az infrastruktúra megelőzte az igényt: protokollok, például az x402, napi 10 millió Ft-nyi forgalmat kezelnek, de ennek fele még kamutranzakció. Eközben a pénzügyi óriások sem ülnek tétlenül: a Visa és a Mastercard saját, MI-ügynökök közötti fizetésre szolgáló eszközt tesztelnek, amely a megszokott kártyás rendszerek szabályozottságát és kényelmét kínálja, kriptográfiai hitelesítéssel.
A legvalószínűbb jövő az, hogy a szabályozott, emberek közötti kereskedelem marad a bankkártyákon, a gépek közötti, apró tranzakciók pedig átkerülnek a kriptovilágba, mert ott éri meg igazán. A kérdés csak az, melyik világ nő meg jobban.
