A Nesprin-2 fehérje kulcsszerepe
A kutatók egy eddig kevéssé ismert fehérjére, a Nesprin-2-re fókuszáltak, amely a sejtek maghártyájának külső részén található. Ez a fehérje érzékeli a szív dobbanásainak mechanikai hatását, és megakadályozza, hogy a rákos sejtek elindítsák osztódásukat. Amikor viszont a Nesprin-2 működését megszüntették, a rákos sejtek kontroll nélkül osztódni kezdtek – még dobogó szívszövetben is. Ez a felfedezés nemcsak a szív, hanem más szervek rákos megbetegedéseinek kezelésében is új utakat nyithat.
Laboratóriumi bizonyítékok
Ahhoz, hogy megértsék a jelenség lényegét, tüdőrákos sejteket ültettek egerek szívébe. Az egyik csoport szíve normálisan működött, míg a másikban a szív izmai ellazultak, nem végeztek aktív pumpálást. Az első csoportban a rák alig terjedt el, az ellazult szívekben viszont gyorsan elburjánzottak a tumorok. Ezt egy laboratóriumi modellben is megismételték, ahol a szívizomra ható mechanikai terhelés módosításával a daganatszaporodás változását figyelték meg.
Epigenetikai változások
A kutatók emberi mintákat is vizsgáltak, olyan betegektől, akiknél tüdő-, bél- vagy bőrrák áttétet képzett a szívben. Ezekben a sejtekben megmérték az epigenetikai markereket – vagyis a DNS “kapcsolóit” –, és rájöttek, hogy a szív mozgása csökkenti a tumorsejt-növekedést elősegítő markereket. Ugyanis ha a szív dobog, ezek a markerek visszaszorulnak, és a ráksejtek elvesztik képességüket a gyors szaporodásra.
Új lehetőségek a rák kezelésében
Valószínűsíthető, hogy a mechanikai erő nemcsak a szívben, hanem más szervekben is gátolhatja a daganatsejtek növekedését. Ezért Zacchigna kutatócsoportja azon dolgozik, hogy olyan eszközöket fejlesszen, melyeket daganatokra lehet helyezni – például bőrrák esetén –, és ezek a kis pántok utánozzák a szív dobbanásának erejét. Elsőként várhatóan áttétes bőrráknál próbálják ki az újfajta kezelést. Ugyanakkor fontos igazolniuk, hogy a mechanikai stimuláció biztonságos, vagyis egy tumor összenyomása nem okozza annak gyorsabb elterjedését.
Kiegészítő terápiás irányok
Lehetséges, hogy a jövőben olyan gyógyszereket is ki lehet fejleszteni, melyek a szív dobbanásának epigenetikai hatását utánozzák, mechanikai beavatkozás nélkül. A jelenlegi kutatások folytatódnak, és várhatóan négy éven belül elindulhat az első klinikai vizsgálat ennek az új módszernek a tesztelésére, akár a bőrön kialakuló daganatok kezelésében.
