
Milyen eredményeket mértek?
A kutatók több mint 1800 résztvevő étrendjét és vizeletmintáit elemezték, hogy képet kapjanak a növényvédőszer-terheltségről. A vizsgálatban a 2013–2018 között az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium által gyűjtött adatokra támaszkodtak, majd a résztvevők étkezési szokásait vetették össze a vizeletükben kimutatható vegyszerekkel. Azoknál, akik rendszeresen fogyasztottak hagyományos termesztésből származó, magas növényvédőszer-maradékot tartalmazó zöldségeket és gyümölcsöket, jelentősen magasabb szintet mértek, főként három növényvédőszer-csoport esetében: a szerves foszfátok, a piretroidok és a neonikotinoidok körében.
Hogyan mérték a növényvédő szereket?
A tudósok egy úgynevezett „növényvédőszer-expozíciós pontszámot” vezettek be annak megállapítására, hogy a különféle termények, valamint a rajtuk mért maradékanyagok milyen mennyiségben kerülnek az ember szervezetébe. A pontszám figyelembe vette, hogy milyen gyakran és mennyit találtak az adott növényvédő szerből, illetve milyen mértékben károsak ezek az anyagok az egészségre. Ezután a pontszámokat összevetették a résztvevők vizeletmintáiban vizsgált 15-féle növényvédőszer-maradvánnyal. Kiderült, hogy az étrend alapvetően befolyásolja a szervezetbe jutó vegyszerek mennyiségét.
Fontos tanulságok és kérdések
Az eredményekből egyértelművé vált, hogy azoknál, akik elsősorban magas vegyszerterheltségű terményeket fogyasztanak, jóval több kimutatható növényvédőszer található a szervezetükben. Jelenleg azonban az amerikai Egészségügyi Hivatal csak a növényvédő szerek egy részét monitorozza, így valószínű, hogy a kitettség ténylegesen nagyobb, mint amit a jelenlegi adatok mutatnak. A vizsgálat során 178 különféle növényvédő szert találtak a terményeken, azonban ezek közül mindössze 42 jelent meg a vizeletmintákban mérhető formában. Érdekesség, hogy a burgonya miatt nehezebb következtetést levonni, ugyanis sokféle módon fogyasztják, így a belőle származó mérési eredmények bizonytalanabbak voltak. További kutatások szükségesek ahhoz is, hogy pontosabb képet kapjunk a burgonyafogyasztás és a szervezetbe jutó vegyszerek kapcsolatáról.
Mit lehet tenni?
A legtöbb korábbi kutatás a mezőgazdasági dolgozókra vagy a növényvédő szerek otthoni használatára fókuszált, de most kiderült: mindennapi étkezési szokásaink is jelentősen hozzájárulhatnak a szervezetünkben kimutatható vegyszerszintekhez. Az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága által felállított biztonsági határértékek kizárólag egyedi vegyszerekre vonatkoznak, azonban a vizsgált termények sokkal gyakrabban tartalmaznak vegyszerkeverékeket, amelyek összhatása ma még kevésbé ismert. Ez alapján nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a jelenlegi szabályozás garantálja a fogyasztók védelmét, különösen a gyerekek és a várandós nők esetében.
Veszélyek és megoldások
A kutatók hangsúlyozzák: adataik és pontozási rendszerük segítségével a szabályozó hatóságok és a tudomány képviselői pontosabb képet kaphatnak a mindennapi étrendi kitettségről. Egyúttal javasolják, hogy a legmagasabb vegyszermaradékkal rendelkező élelmiszereknél érdemes, amikor csak lehet, a bio változatot választani. Korábbi vizsgálatokból az is kiderült, hogy ha valaki egyik napról a másikra bio termékekre vált, már néhány nap alatt jelentősen csökkentheti a szervezetében kimutatható vegyszerek mennyiségét. A megoldás közelebb van, mint hinnénk: a vásárlók, ha tehetik, azokat a zöldségeket és gyümölcsöket vegyék meg bio változatban, amelyeknél a legmagasabb a vegyszermaradványok aránya—így egyszerre lehetnek egészségesebbek, és csökkenthetik szervezetük vegyszerterhelését.
