
Országos adatvisszaesés és következményei
A fejlemények villámgyorsan követték egymást: egy friss felmérés szerint legalább 38, korábban rutinszerűen frissített CDC-adatbázis – főként vakcinákkal kapcsolatos – legalább 2025 tavasza óta nem frissült. Ezek között találni adatokat a Covid, az RSV (légúti óriássejtes vírus) és az influenza oltottsági arányairól, de vannak olyan adatbázisok is, amelyek a sürgősségi osztályos jelentésekre vagy épp a túladagolás miatti halálozásra vonatkoznak. Az adatok hiánya késlelteti a vészhelyzeti reagálást, és életekbe kerülhet.
A tanulmány nem tudja biztosan, miért maradtak el ezek az adatok, de az okok között szerepel egy másfél hónapos kormányzati leállás (2025. október–november), létszámleépítés, szervezeti átalakítások, sőt egyes szakértők szerint politikai okok is felmerülhetnek. Mivel Kennedy régóta hangoztatja oltásellenes nézeteit, több járványügyi szakember attól tart, tudatosan háttérbe szorul a vakcinákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és ajánlás.
Állami, helyi és független válaszok
Az országos intézményi szünetelés hatására most állami és helyi kormányzatok, valamint független szervezetek próbálják betölteni a keletkezett űrt. Több, többségében „kék” (demokrata vezetésű) állam olyan szövetségeket alapított – például a West Coast Health Alliance vagy a Northeast Public Health Collaborative –, amelyek összehangolják és fenntartják a régiók vakcinaajánlásait. Ezek a szövetségek következetesen visszautasították a CDC új, szűkített gyermekkori oltási ütemtervét, és továbbra is az Amerikai Gyermekgyógyászati Társaság (AAP) teljes ajánlásait követik.
A kiemelkedő független szervezetek is léptek. Az AAP saját oltási ütemtervet adott ki, amelyben minden olyan védőoltás szerepel, amit korábban a CDC is javasolt. Az elmúlt hetekben 12 orvosi szakmai társaság egyöntetűen elutasította a CDC megújított ajánlását, és támogatta az AAP álláspontját.
Nem pusztán a vakcinák miatt születnek új szövetségek: 15 – javarészt demokrata vezetésű – állam kormányzója, köztük Kalifornia, Illinois, New York és Guam, koalíciót hozott létre az államközi egészségügyi együttműködés erősítésére. A cél a regionális védekezés hatékonyságának, finanszírozásának és információáramlásának fenntartása.
Veszélyes széttagoltság, növekvő egyenlőtlenségek
Bár a helyi és regionális erőfeszítések rövid távon pótolhatják az országos adathiányt, szakértők szerint ez végső soron a koherencia és az igazságosság rovására mehet. Az eltérő, gyakran politikailag motivált iránymutatások éppen a legveszélyeztetettebb közösségek számára tehetik elérhetetlenné az életmentő eszközöket, például a vakcinákat és a hiteles információkat. Jennifer Nuzzo, a Brown Egyetem epidemiológusa szerint az, hogy régiók szuverén módon kezelik az oltások kérdését, nem pótolhatja azt a rendszerszintű, összehangolt járványügyi fellépést, amit évtizedekig a CDC biztosított.
Jerome Adams, Indiana korábbi állami egészségügyi biztosa szerint is egyre nagyobb szakadék tátong majd a különböző régiók egészségügyi ellátásában. Felvetődik a kérdés: mi történik egy országos járvány idején, ha nincs egységes, központi, hitelességgel bíró irányító hatóság? Az emberek továbbra is utaznak, regionális eltérések mellett a járványok könnyen átlépnek a határokon.
A közös fellépés lehetőségei és korlátai
Nem mellékes, hogy az egyes államok közötti intenzívebb adategyeztetés és a közös stratégiák több helyen hatékonyabb helyi intézkedéseket eredményezhetnek. Hiszen ami működik Bostonban, nem biztos, hogy Boise-ban is alkalmazható. Mindazonáltal egy szétesett, töredezett országos rendszer hosszabb távon tovább mélyítheti az egyenlőtlenségeket, regionális standardokat eredményezhet, és rontja a gyors és hatékony reagálás esélyét.
Központi irányítás és szakmai hitelesség nélkül az emberek fokozódó bizalmatlansággal, információhiánnyal és az életmentő beavatkozások elérhetetlenségével szembesülnek – a járványok pedig könnyebben találnak rést a védelmi pajzson.
