Egy szerzetes, aki repülni akart
Eilmer (másként Æthelmaer), a malmesburyi bencés szerzetes nemcsak a csillagászat, hanem a repülés úttörője is volt. A görög mondákból ismert Daidalosz és Ikarosz történetei inspirálták: az 1000-es évek körül szárnyakat barkácsolt magának, és egy toronyból leugorva próbált repülni. A kísérlet sajnos egy hirtelen széllökés miatt mindkét lábának törésével végződött, ám ezzel még nem ért véget a különc szerzetes legendája.
Két üstökös – egy felismerés
Eilmer érdeklődése a csillagászat iránt sem volt hétköznapi. Fiatalkorában, 989-ben már megfigyelte az üstököst, amely Anglia egén tűnt fel. Később, 1066-ban ismét látta a jelenséget, és összekapcsolta a két eseményt. Krónikája szerint ekkor felkiáltott: „Visszatértél? Rég láttalak… Most azonban sokkal vészjóslóbb vagy, hiszen látom, hazámat fenyegeted.” Az év Anglia története szempontjából is fontos volt: az örökösödési válság közepette Hódító Vilmos (William the Conqueror) éppen az országot készült leigázni. Eilmer már ekkor felismerte, hogy a két fényes „csillag” valójában ugyanaz az üstökös volt.
Az üstökös útja és Halley munkássága
A Halley-üstökös rendkívül elnyúlt pályán kering a Nap körül, 72–80 évente bukkan fel a Föld közelében, látványos fénycsóvát húzva maga után. A legrégibb forrás egy 2400 éves kínai feljegyzés, de számos történelmi eseményt is összekapcsolnak vele, például Jeruzsálem pusztulását (66-ban) vagy 1066-ban Anglia meghódítását. A középkori bayeux-i falikárpit is megörökíti az üstököst.
Halley három korábbi megjelenés (1531, 1607, 1682) adatai alapján számolta ki a következő visszatérés időpontját, amelyet 1758-ra jósolt – halála előtt 16 évvel. Matematikai bravúrját ugyan utólag igazolta az ég, ám a szakértők úgy vélik, hogy Eilmer évszázadokkal megelőzte őt a felismeréssel.
Mikor láthatod újra?
A Halley-üstökös (vagy Eilmer üstököse) legközelebb 2061-ben tér vissza, így érdemes már most bejelölni a naptárban ezt a ritka égi eseményt.
