Új eredmények egy dán–magyar kutatócsoporttól
Az Aarhusi Egyetem kutatói magyarországi kollégáikkal együttműködve megdöntöttek egy régi feltételezést: nemcsak bolygókon, hanem magában az űrben is természetes úton keletkezhetnek a bonyolultabb biomolekulák. A fejlett kutatólaboratóriumokban sikerült szimulálni a csillagközi porfelhők extrém körülményeit, ahol mínusz 260 Celsius-fok a hőmérséklet, és a légnyomás annyira alacsony, hogy szinte teljes a vákuum.
Elindul a kémiai reakció: aminosavakból peptidek
A kutatók a vizsgálatok során glicint, az egyik legegyszerűbb aminosavat helyeztek el egy speciális kamrában, majd az anyagot kozmikus sugárzást szimuláló ionnyaláboknak tették ki egy magyar kutatóintézetben. Ekkor derült fény arra, ami addig rejtve maradt: a glicinmolekulák egymással kezdtek reagálni, és peptidek, illetve víz keletkeztek belőlük. Vagyis létrejött az első lépés a fehérjék felé vezető úton, mindez pusztán űrt imitáló körülmények között.
Csillagközi porfelhők: a vegyi gyárak
Az ilyen óriási porfelhők azok a helyszínek, ahol új naprendszerek keletkeznek, vagyis az élet alapanyagai már a csillagok és bolygók születése előtt jelen vannak. Hosszú ideig azt hitték, ezeken a területeken csak nagyon egyszerű molekulák képződhetnek, a nagyobb komplexitás azonban csak akkor jelenik meg, amikor a por- és gázfelhők bolygókká és csillagokká állnak össze. Mostanra azonban világossá vált, hogy ez tévedés: a lényeges, élethez szükséges molekulák már sokkal hamarabb kialakulhatnak, és ezek szétszórva jelen vannak az űrben.
Élet lehetősége más égitesteken
Ahogy összehúzódnak a porfelhők, és megszületnek a csillagok és bolygók, ezek a porfelhőkben létrejött molekulák lassan leszállnak a frissen létrejövő kőzetbolygókra. Ha ezek valamelyike épp lakható zónába kerül, máris jelentős esély nyílik az élet kibontakozására. Bár még mindig rejtélyes, pontosan hogyan indult el maga az élet, az viszont biztos, hogy számos bonyolultabb molekula, amelyre feltétlenül szükség van, magától létrejön az űrben.
Egyetemes kémiai törvények az űrben is működnek
Elsőre apróságnak tűnhet, de kiderült, hogy az aminosavakból peptidek képződése ugyanazokat az egyszerű kémiai szabályokat követi az egész univerzumban. Ezért nagyon valószínű, hogy nemcsak glicinből, hanem többféle aminosavból is automatikusan kialakulhatnak peptidek, tehát az élet alapanyagai általánosak lehetnek.
Mi hiányzik még az élethez?
A fehérjék az élő rendszereknek csupán egy részét képezik: szükség van még membránokra, nukleobázisokra, nukleotidokra is. Az ezekhez szükséges vegyületek keletkezését még vizsgálják. A dán InterCat kutatóközpont munkatársai tovább keresik ezeket az alapvető összetevőket, hogy a teljes kép kirajzolódjon.
A jelenlegi eredmények mindenesetre arra mutatnak, hogy a világegyetem sokkal inkább hemzseghet az élet vegyi előanyagaiban, mint azt bárki valaha gondolta volna.
