Gigászi összegek: az MI viharos pénzügyi háttere
Napjainkban elképesztő summák vándorolnak a mesterséges intelligenciára épülő infrastruktúrába. A becslések szerint 2,2 billió forintot (2,9 billió dollár) költenek adatközpontokra világszerte, amelyeken a Google, a Microsoft és az Amazon MI-szolgáltatásai futnak. Az Nvidia, az MI-chipek királya, már több mint 1500 milliárd forintos (4 billió dollár) piaci értékkel bír, miközben a Meta (a Facebook tulajdonosa) akár 36 milliárd forintos (100 millió dollár) aláírási bónuszt is ajánl a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI mérnökeinek.
Mindezt befektetők dollártrilliói tartják fenn, hatalmas hozam reményében. Kulcs a képletben a mesterséges általános intelligencia (AGI): egy olyan elméleti állapot, amelyben az MI a legtöbb értelmiségi feladatban emberi szintű képességekkel bír, és képes lehet kiváltani például a könyvelők vagy a jogászok munkáját. Ha az AGI valóra válik, bekövetkezhet a teljes automatizáció, amelynek nyomán a cégek hatalmas profitokat zsebelhetnek be az emberi munkaerő jelentős részének kiváltása révén.
Mi történik, ha megtorpan az MI?
Ez a hatalmas várakozás azonban roppant törékeny. Ha az MI-cégek elvéreznek a kitűzött célok elérésében, nemcsak az amerikai tőzsdék zuhannának, de az adósságpiacok, a GDP-növekedés és a világ többi gazdasága is megérezné a csapást. David Cahn, a Szilícium-völgyi Sequoia Capital partnere szerint a hatalmas befektetések mostantól csakis az AGI megvalósulásával igazolhatók.
Yoshua Bengio, az MI egyik atyja úgy látja, hogy az egész folyamat megtorpanhat, és ez pénzügyi összeomláshoz vezethet. Szerinte egyáltalán nem kizárt, hogy technológiai értelemben falba ütközünk: egy akadályt nem látunk előre, és képtelenek leszünk időben megoldani – ez pedig masszív pénzügyi összeomlást jelentene. Azok, akik most trilliókat öntenek az MI-be, egyenletes haladást várnak el – ez azonban egyáltalán nem garantált.
Bengio szerint az MI előretörése valóban valószínűbb, mint a leállás, de a veszély nem elhanyagolható. Mások, például David Bader adatkutató, még borúlátóbbak: szerinte hatalmas összegeket ölnek adatközpontok bővítésébe és a jelenlegi MI-architektúrák (például a chatbotokat működtető transformerek) skálázásába, ám ha az AGI valami egészen mást kíván majd, ez a ráfordítás fabatkát sem fog érni. Hasonlatával: „olyan, mintha létrával próbálnánk kijutni a Holdra”.
Adóssághegyek és ami mögöttük van
Miközben a Google, az Amazon és a Microsoft a szokásos óriásnyereségükből is könnyedén finanszírozzák MI-álmaikat, sok piaci szereplő kockázatosabb forrásokhoz is nyúl: magánhitelekhez, kötvényekhez és eszközfedezetű értékpapírokhoz. Elemzők szerint 2028-ig 2,9 billió dollárt (2,2 billió forintot) öntenek csak adatközpontokba, amelynek csak a fele származik közvetlenül az óriáscégek pénzáramlásából. A többit alternatív források – magánhitelezők vagy pénzpiaci konstrukciók – finanszírozzák.
A Meta például 10,5 billió forintnyi (29 milliárd dollár) magánhitelből építi a louisianai adatközpontját. Már most az MI-hez köthető ágazatok adják az amerikai befektetési kategóriájú adósság 15 százalékát, ami több, mint a teljes bankszektor hitelei. Különféle, akár kockázatosabb, „bóvli” hiteltermékek is megjelentek már az MI-infrastruktúrában, így az MI-projektek sikere a pénzügyi rendszer egészébe fonódott.
Pedig ha az AGI nem készül el időben, egyszerre több adósságpiac is megrázkódhat: kezdve a legstabilabb kötvényektől a legkockázatosabb eszközfedezetű termékekig. Az MI-hez kötött részvények is kulcsszerepet játszanak: az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Tesla, a Meta, a Microsoft és az Nvidia adja az S&P 500 amerikai részvényindex értékének harmadát. Öt éve ez csak 20 százalék volt.
Pénzügyi buborék vagy forradalom?
A jegybankok és a Nemzetközi Valutaalap is a dotkomlufihoz hasonló túlértékeltségtől tartanak. Még az MI-óriások vezetői, például Sundar Pichai (Alphabet), Jeff Bezos vagy Sam Altman is elismerik: a jelenlegi őrületben erős spekulatív elemek vannak. Ők ugyan optimisták az MI jövőjét illetően, de maguk is figyelmeztetnek: ha kipukkan a buborék, az mindenkit magával ránthat.
Egyes elemzők szerint a generatív MI – például a chatbotok vagy videókészítő rendszerek – radikálisan átalakíthatják az iparágakat, igazolva a hatalmas kiadásokat. Sokan az olajiparhoz hasonlítják a beruházások mértékét – globálisan évente akár 220 billió forintot (600 milliárd dollárt) költenek az energiaszektorra.
Az MI-beruházások volumene tehát döbbenetes, de nem elképzelhetetlen. Nem is feltétlenül kell hinni az AGI-ban ahhoz, hogy valaki hatalmas lehetőséget lásson a mostani forradalomban. Ám a végső elszámolásban sok múlik azon, hogy a várt áttörés megtörténik-e, vagy a trilliós várakozások szertefoszlanak.
