Az élőszolgáltatás csapdája
A kérdés azonban korántsem ilyen egyszerű. Bár az MMO-k világában sokáig a hosszú szünetek okozták a legnagyobb gondot – például a Warlords of Draenor utolsó nagy frissítése után 400 nap telt el az új kiegészítő megjelenéséig –, a mostani kényszeres roadmap-követés is okozhat problémákat. Jelenleg a The War Within első fő patchje, a 12.0.5 egyértelműen szenved a túl gyors tempótól: bugokkal, átgondolatlan megoldásokkal van tele, és olyan hibákat is hagytak benne, amelyeket hetekkel korábban már jeleztek a PTR-tesztelők.
Nem a fejlesztők hanyagságán múlt a dolog – ők tudják a legjobban, mi nem működik –, sokkal inkább arról van szó, hogy nem voltak hajlandók eltérni az előre kijelölt menetrendtől. Inkább engednek ki félig kész vagy fukar jutalmazású tartalmakat, csak hogy ne legyen csúszás, pedig egy kevés rugalmasság most jót tett volna.
Árral szemben: túltolt tempó
Ráadásul a tempó mára félelmetes méreteket öltött: a Midnight első szezonjának utolsó fontos tartalma, a March on Quel’Danas március 31-én jelent meg, de alig egy hónap múlva máris zúdult a következő patch, új mechanikákkal, eventekkel és raklapnyi extra tennivalóval. Nem elég, hogy a tartalom mennyisége is ijesztő, még az egészet eléggé el is kapkodták, így a bugok és a dizájnhibák csak halmozódnak.
A játékosok jó része még az előző frissítésekben is bőven elvan, hiszen a Midnight is tele van új raidekkel, Mythic+ dungeonökkel, küldetésekkel, reputációval, otthonépítéssel és milliónyi felfedezhető részlettel. Erre ráereszteni még egy patch-et, különösen ennyi hibával, inkább káros, mint hasznos.
Nem mindenki akar folyamatos rohanást
Fontos látni, hogy a World of Warcraft közössége ma már jóval idősebb, mint tíz évvel ezelőtt; a játékosok több mint fele 25-44 év közötti, sokaknak kevesebb ideje jut az állandó grindre. Az MMO-k ráadásul természetüknél fogva hosszabb elköteleződést igényelnek, és a régi kiegészítők listája olyan vastag, hogy tartalomszünet idején is bőven van mit csinálni: kinézeteket vadászni, altokat húzni vagy éppen barátoknak segíteni.
Egy egészséges tempójú kiadási ütem azért is fontos, mert az MMO-k nem csak arról szólnak, hogy a játékosok az újabb és újabb felszerelésre vadásszanak, hanem arról is, hogy közösségek épülhessenek, legyen idő a saját otthon kialakítására, vagy csak egyszerűen élvezni egymás társaságát. Az állandó rohanás szétszedi a közösségeket és csak megbetegíti a játékélményt.
Kölcsönzött modellek: nem minden válik be
A Blizzard ugyan sikerrel húzta ki a WoW-ot a gödörből az élőszolgáltatásos modell átvételével, de a végtelen tempó inkább csak azokhoz a játékokhoz illik, ahol rövid, robbanásszerű élményeket várnak el (például battle royale vagy bizonyos FPS-ek). Az MMO-kban egy-egy kisebb szünet természetes, sőt, a játék javára válik, mert a közönség máshogyan kötődik hozzá.
Ezért is lenne ideje kissé lassítani, legalább néhány hét erejéig, ha az aktuális frissítés még igényel fejlesztést. Egyáltalán nem lenne baj, ha a következő patchet alaposabban kidolgoznák – a közösség többsége továbbra is találna magának elfoglaltságot, miközben a sínylődő minőség helyett végre az élményt tarthatnák szem előtt.
Ideje lenne visszavenni a tempóból
Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a WoW-nak feltétlenül követnie kell a legújabb élőszolgáltatásos trendeket, de a valóságban egy kiegyensúlyozott, visszafogottabb ritmus lenne az egészségesebb. Nem a 400 napos tartalomszárazságokra lenne szükség, de egy-két plusz hét fejlesztési idő mindenkinek jót tenne.
Az alapvető tanulság, hogy a Blizzardnak nem azt kellene megtanulnia, hogyan lehet még gyorsabban ilyen tempót diktálni, hanem azt, hogy mikor kellene egy kicsit visszavenni a tempóból – még akkor is, ha ez néha csúszást jelent. Mert a minőség, a közösség és a WoW hosszú távú jövője is ezt kívánja.
