Versenyfutás a 2030-as tisztaenergia-célokért
A brit célkitűzés szerint 2030-ig a villamos energia legalább 95%-ának tiszta forrásból – megújulókból vagy atomenergiából – kell származnia. Az offshore szélenergia már most is a rendszer gerincének számít, a part menti szélviszonyok kedvezőek. Jelenleg 16,6 GW kapacitás üzemel, további 11,7 GW van építés alatt, és most további 8,4 GW-ra ítéltek oda szerződéseket. A végső cél 43 GW elérése 2030-ra, de az összes projektet csatlakoztatni kell a hálózathoz, hogy valóban áramot termeljenek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kivitelezés és a hálózatra kapcsolás időzítése döntő lesz.
Költségek, árak és politikai viharok
Az offshore szélenergia-iparág áremelkedésekkel küzd: az acél- és szállítási költségek emelkedése, valamint a magas kamatok nehezítik a projekteket. Az orosz–ukrán háború is rontotta a helyzetet, emiatt például tavaly az Ørsted elállt egy beruházástól. Most az átlagos garantált ár közel 91 GBP/MWh (kb. 43 000 HUF/MWh) lesz 20 éven át, ami drágább, mint a tavalyi 82 GBP/MWh (kb. 38 800 HUF/MWh), de még mindig jóval kevesebb, mint a gázerőművek 147 GBP/MWh (kb. 69 600 HUF/MWh) költsége.
A kormány szerint a szélenergia hosszú távon olcsóbban tud áramot termelni, mint az új gázerőművek. Mindeközben a Konzervatívok azt állítják, a zöld célok magasabb energiaárakat hoznak, ehhez csatlakozott Claire Coutinho is, aki szerint a szélerőműves projektek drágulnak, ráadásul a hálózatfejlesztés is többletköltségekkel jár. A Reform Párt kritizálja a karbonsemlegesség költségeit, míg a Liberális Demokraták (Liberal Democrats), a Zöldek, az SNP és a Plaid Cymru a megújulók bővítésében látja a jövőt és új munkahelyeket.
Áramszámlák és ismeretlen következmények
A most kiosztott projekteknél az ár 20 évig fix, ami a beruházóknak stabilitást jelent. Ez egyben azt is jelentheti, hogy ezek a beruházások végül csökkenthetik vagy növelhetik a lakossági áramszámlákat, attól függően, miként alakul a nagykereskedelmi áramár és a gáz ára. Korábbi projektek gyakran kaptak támogatást; ugyanakkor az olcsóbb források a legdrágább gázerőműveket szorították háttérbe, így a fogyasztók végső soron akár spórolhattak is.
A zöldenergia térnyerésével a várakozások szerint fokozatosan a megújulók ára fogja meghatározni a piaci árat, nem pedig a gáz. A kormány további árcsökkentéseket ígér: például a régebbi megújulók költségét a lakosság helyett az állami költségvetés állná, valamint megszüntetnének bizonyos energiahatékonysági díjakat, ami átlagban 150 GBP-vel (kb. 71 000 HUF) csökkenthetné az átlagos villanyszámlát. Ugyanakkor a hálózat bővítése többletköltséget is hozhat.
Környezetvédelem és kritikák
A beruházásokat általában üdvözölte az energetikai szektor és a környezetvédők, ám Skóciában az RSPB külön aggodalmának adott hangot: a Berwick Bank madárpopulációkra gyakorolt hatása aggodalomra adhat okot. A brit offshore szélerőművek terjeszkedése hosszú távon döntő lehet a kibocsátáscsökkentés szempontjából, viszont a hálózatfejlesztés, a költségek emelkedése és a környezetvédelmi aggályok komoly kihívásokat is tartogatnak.
