A mikroműanyag mindenhol ott van
Az elmúlt két évtizedben a kutatók világszerte kimutatták már a mikroműanyagokat (MP) és nanoműanyagokat (NP) a Föld szinte minden részén – a légkörben, a vízben, a talajban és élő szervezetekben egyaránt. Ezek az apró részecskék annyira elterjedtek, hogy ma már a klímakutatók és az ökoszisztéma-szakértők is egyre jobban aggódnak a jelenlétük miatt. Ennek ellenére rengeteg dolog nem tisztázott: nem tudni pontosan, mennyi műanyag van a környezetben, honnan ered, hogyan változik a részecskék mérete, és legfőképpen, hogy hová kerül végül.
Új, félautomata mérési technológia
A kínai Földkörnyezeti Tudományos Intézet kutatói új, félautomata mikroanalitikai módszert fejlesztettek ki, hogy pontosabban számszerűsíteni tudják a légkörben lévő műanyagot. Az általuk alkalmazott, számítógép-vezérelt pásztázó elektronmikroszkóp módosított formája jelentősen csökkenti a téves emberi észlelést, pontosabb eredményeket ad, és a részecskék szélesebb mérettartományát képes vizsgálni. A technológiát két nagy kínai városban, Kuangcsouban és Hszianban tesztelték.
A műanyagszennyezés mértéke sokkoló
Az új mérések alapján a városi levegőben a műanyagkoncentráció két-hat nagyságrenddel nagyobb, mint amit a korábbi, kézi vizsgálatok mutattak. Az adatok azt jelzik, hogy az eddigi kutatások erősen alulbecsülték a légköri műanyag mennyiségét. Kiderült: az utcai por felkavarodása és a csapadék a legnagyobb mozgatói ennek a légköri körforgásnak. A leváló, összecsomósodó műanyagok könnyebben kicsapódnak, így válnak el újra a levegőtől, miközben útjuk során folyamatosan módosulnak.
Miért fontos ez mindenkinek?
Most először sikerült nanoműanyagot iparosodott területekről származó környezeti mintákban akár 200 nanométeres méretig is kimutatni. Az eredmények új megvilágításba helyezik, hogyan mozog, alakul át és végül hová gyűlik össze a műanyag a környezetünkben. Ezeknek a folyamatoknak a megértése létfontosságú ahhoz, hogy felmérjük a mikroműanyagok hatását a klímára, az élővilág egészségére – és természetesen saját magunkra, akik ugyanebben a városi levegőben lélegzünk.
