Az űr meghódítója továbbra is a SpaceX
A SpaceX 2025-ben is magabiztosan őrizte első helyét az amerikai rakétavállalatok között. Egészen decemberig 165 rakétát indított, főként újrahasznosított Falcon 9 hordozókkal, összesen több mint 1 000 000 kg rakományt juttatva orbitális pályára. A NASA számára továbbra is nélkülözhetetlen, hiszen kulcsszerepet tölt be a Nemzetközi Űrállomás (ISS) ellátásában, személyzet- és anyagellátásában.
A nagyobb Starship fejlesztése és tesztelése ugyanakkor vegyes eredményeket hozott. Az év első felében három egymás utáni indításnál a felső fokozat hibája miatt kudarcot vallottak, de az augusztusi és októberi repüléseknél már látványosabb előrelépést értek el. Ezzel együtt az első Block 3 típusú Super Heavy booster nyomáspróbán végzetes hibát szenvedett.
Blue Origin: Hátszélből a dobogóra
A rangsor legnagyobb ugrását idén a Blue Origin produkálta, amely a negyedik helyről egészen a másodikig kapaszkodott fel. Januárban a gigantikus New Glenn első repülésével rögtön sikerrel juttatott pályára egy tesztküldeményt. Bár a rakéta visszahozatala nem sikerült – a hajtóművek nem indultak újra –, az első tesztrepülés így is nagy áttörés volt. Novemberben a New Glenn két kisebb szondát indított Mars felé, ráadásul ekkor a hordozó első fokozata bravúros, látványos leszállást hajtott végre egy tengeri bárkán.
A kisebb New Shepard rakéta is történelmi évet zárt: nyolcszor indult el, ami rekord a cégnél. Emellett csaknem kész az első Blue Moon Mk 1 holdkomp, a BE-4 hajtóművekből pedig tömegével gördülnek le a gyártósorról – olyan ütemben, hogy még a United Launch Alliance vezetője, Tory Bruno is elégedett.
Rocket Lab: Stabil növekedés, új célok
A Rocket Lab ismét erős évet zárt: 18 sikeres Electron-indítással (december első hetéig), ezzel közel három tucatnyi hibamentes repülést tudhat maga mögött. A Neutron közepes hordozójármű fejlesztése bár csúszik, de a haladás ígéretes.
A cég nem csak hordozó-, hanem valódi űreszköz-gyártó is lett. Fontos szerepet vállalt a Firefly Blue Ghost holdszonda támogatásában, novemberben pedig két ESCAPADE-szondájuk útnak indult Mars felé.
United Launch Alliance: Törpülő szerep, váratlan vezetőváltás
Nagy áttörésre készültek: az új Vulcan rakéta elindításával 20 küldetést terveztek 2025-re, de végül csak hat repülés jött össze (öt Atlas V, egy Vulcan). Az egyetlen Vulcan-indítás augusztusban zajlott az Egyesült Államok Űrhaderője támogatásával, de egy vizsgálat miatt a sorozatos tesztek elmaradtak.
December végén bombaként robbant a hír: a Blue Origin elcsábította a ULA vezetőjét, Tory Brunót, hogy nemzetbiztonsági divízióját vezesse – mindezt annál a cégnél, ahonnan a ULA a hajtóműveit vásárolja.
Northrop Grumman: Stabil, de visszafogott év
Idén mindössze még egy cég hajtott végre sikeres pályára állítást: a Northrop Grumman Minotaur IV rakétája áprilisban juttatott pályára rakományt a National Reconnaissance Office számára. Bemutatkozott a nagyobb Cygnus XL űrhajó is, de hajtóműproblémák miatt késett a Nemzetközi Űrállomásra érkezése.
Az új Antares 330 hordozó fejlesztése még csak most indul, így a Cygnus jelenleg a SpaceX Falcon 9-es rakétáján repül. Emellett a cég nélkülözhetetlen szilárd hajtóanyagú boosterbeszállító a ULA-nak és a NASA Space Launch Systemjéhez is.
Firefly: A holdra szállás diadala, majd visszaesés
A 2025-ös év impozánsan indult a Firefly számára: a Blue Ghost szonda januárban Falcon 9-cel indult, és teljesen magánfinanszírozott, sikeres leszállást hajtott végre a Holdon – első magáncégként. Sajnos az év hátralévő részében rakétaindításaik kudarcba fulladtak. Az Alpha rakéta egyetlen 2025-ös indítása áprilisban sikertelenül végződött – egy kísérleti műhold nem jutott pályára, mivel a felső fokozat problémája miatt a hajtómű megsérült.
Szeptemberben, a második tervezett Alpha start előtt a texasi tesztállomáson tűz ütött ki, a rakéta megsemmisült. Így az év végére már csak egy kellemetlen „robbanással” maradtak a címlapokon.
Új reménységek: Stoke Space, Relativity, Astra
A Stoke Space még nem indított rakétát, de jelentős anyagi hátországgal fejleszti Nova hordozóját. Októberben 180 milliárd forint (510 millió USD) befektetéshez jutott, ami biztos hátteret ad a 2026-os első repülés előkészítéséhez.
A Relativity Space tavaly már a csőd szélén állt, ám idén tavasszal Eric Schmidt, a Google volt vezetője lépett a cég élére, és hatalmas forrással mentette meg. Fő projektjük, a Terran R nagy rakéta azonban továbbra is késik, kiszámíthatatlan, mikor repülhet.
Az Astra újjáéledése is lassú: a Rocket 4 fejlesztése halad, forró teszteket már végrehajtottak, de a bemutatkozó repülést reálisan csak 2027-re lehet várni. Úgy tűnik, hogy a Nova, a Terran R és a Rocket 4 rakéták közül összesen egyetlenegyet láthatunk repülni 2026-ban.
Kezdők próbálkozásai: Phantom Space és Vaya Space
A lista végén ezúttal két újonc osztozik: a Phantom Space és a Vaya Space. Mindkét cég ugyanazon a kilövőhelyen (Cape Canaveral, Launch Complex 13) dolgozik, ahol korábban a SpaceX leszállózónái voltak. A Phantom Daytona és a Vaya Dauntless rakéták fejlesztése még csak az elején tart, úgy tűnik, hogy rendre kétévente tolják a beígért első indításokat. Meglepő lenne, ha bármelyikük 2030 előtt pályára juttatna egy műholdat – de lendületük és ambíciójuk miatt már helyük van a tízes rangsorban.
