Marsi folyómedrek: a reményre okot adó óriások
Párhuzamot vonva a Föld bámulatos folyórendszereivel – például az Amazonas-medencéjével, ahol tízezernél is több faj él –, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a marsi vízgyűjtők lehettek az élet bölcsői, amikor még eső esett a bolygón. Egy friss tanulmány szerint a bolygó ősi folyóvölgyeit, tavait és üledékes medreit összevetve sikerült 16 olyan vízgyűjtőrendszert azonosítani, amelyek mindegyike legalább 100 000 négyzetkilométert fedett le – ez a Földön a nagy folyómedrek alsó határa.
Kutatói összefogás és új módszerek
A felfedezés mögött egy nemzetközi csapat áll. A kutatók elképesztő mennyiségű, korábbi megfigyeléseket és térképeket fésültek át, hogy feltárják az ősi folyórendszerek kapcsolatait. Összesen 19 nagyobb völgy- és tóegyüttest találtak, amelyek közül 16 vízgyűjtő területe legalább 100 000 négyzetkilométert tett ki – például ekkora Texasban a Colorado folyó vízgyűjtője is. Közülük néhány olyan hely lehet, ahol az ősi víz kémiai reakciók során elegyedhetett a kőzetekkel, ami növelhette az életnyomok megőrződésének esélyét.
Más megközelítésben: Föld és Mars összevetése
Ezenfelül a Föld 91 nagy vízgyűjtőt rejt, köztük a több mint 6 millió négyzetkilométeres Amazonas-medencét. A Mars ilyen méretű rendszerekből mindössze 16-ot kínál, ami a bolygó aktív lemeztektonikájának és változatos topográfiájának hiányával magyarázható. A mennyiségi fölény ellenére a Mars legnagyobb folyói aránytalanul nagy szerepet játszottak a felszín formálásában, és összességében az ősi marsi táj mindössze 5%-át fedték le, miközben a víz okozta anyaghordalék 42%-át ők szállították.
Jelöltek a következő Mars-küldetésekhez
A szakértők szerint ezek a hatalmas medrek lesznek a jövő Mars-küldetéseinek legígéretesebb célpontjai, hiszen itt lehet a legnagyobb esély életnyomokra bukkanni. A kutatás új perspektívát ad a Mars múltjáról, és pontosan kijelöli, hol érdemes keresni az ősi élet bizonyítékait a jövőben.
